Passzívház
Gondolatok a passzívházról
Az örökmozgó régi vágya az emberiségnek. Sokan még most sem, amikor már az általános iskolában tanítják a termodinamika főtételeit, sem hiszik el, hogy nem lehet örökmozgót készíteni. Hát azt nem is. De dolgokat, melyek maguktól működnek - ezen érdemes elgondolkodni!
Hőszigetelés hazánkban
Magyarországon kezdetben volt az új hőtechniaki előírás. Ez, bár ma már se nem új, se nem hatályos, mégis sok ember fejében megmaradt: a falak hőátbocsájtási tényezője legfeljebb 0,7 W/m2K lehet, tetőszerkezetek esetében pedig ne legyen több, mint 0,4 W/m2K.
Azután jött a szintén új hőtechnikai szabvány, az MSZ 04-140-2. Ez se új ma már,  de még hatályos, mert nincs helyette más. Van még egy hallgatólagos hőszigetelési irányelv, ami sem nem betartandó, sem nem ajánlott, hivatalos szerv a nevét még nem adta hozzá, de a szakmai körökben egyhangú a vélemény, hogy a falak esetében legfeljebb 0,4 W/m2K, tetőkre pedig 0,2 W/m2K legyen az U érték (lánykor nevén "k" érték).
Ezek az 1995-ben életbe lépett német hőtechnikai irányelvek, és ma, 2004-ben sincs még ezt elérő, vagy csak megközelítő szabályozás nálunk.
És mi van ma az Unió többi tagországában?
Alacsony energiájú házak és passzívházak
Ezek a fogalmak még nem nagyon ismertek felénk, ezért némi magyarázatra szorulnak. Az alacsony energiájú házak (kinek van erre energiája? Mondhatnánk a régi reklámszlogennel) olyan épületek, melyek éves energiafelhasználása nem több, mint 48 kWh/m2.
Ezeket az épületeket magyarul talán "kis rezsi" épületnek hívhatnánk, hiszen a fűtési energiaköltségük a mai Németországi szabályozásnak megfelelően épült házak energiafogyasztásának körülbelül a fele. Ez évenként és négyzetméterenként 4,8 liter fűtőolajt vagy 4,8 m3 földgázt jelent. Az épület megfelel a feltételeknek, ha a külső határolószerkezetek hőátbocsátási tényezője nem több, mint 0,2 W/m2K, és javasolt a szellőző rendszer kiépítése is.
A passzívházak ennél szigorúbb követelményeknek kell, hogy megfeleljenek. Az épület passzív, vagyis fűtő (illetve nyáron hűtő) rendszer alkalmazása nélkül, többletenergia befektetése nélkül a természetes adottságokat kihasználva teremti meg a komfortos lakás feltételeit. Passzív, vagyis nem alkalmaz környezetet átalakító, romboló megoldásokat. Ehhez a lakás éves energiaigénye kevesebb legyen, mint 15 kWh/m2. Ez az érték 85 %-kal kisebb, mint a hatályos szabályozás! Ennek következtében a fűtési rendszer elhagyható, az energiaigényt a jó tájolású átlátszó szerkezetek, az elektromos eszközök hőtermelése és az emberi test energialeadása fedezi.
Ehhez persze a homlokzati felületeket hőtechnikailag optimalizálni kell. Ez egyrészt a körültekintő tájolást jelenti, másrészt a határolószerkezetekre is szigorú követelményeknek vonatkoznak. A passzívház üvegezett felületeinek legalább 0,8 W/m2K hőátbocsátási értékkel kell, hogy rendelkezzenek, ami természetesen csak három rétegű üvegezéssel elérhető. Az energiaveszteség csökkentésére a szerkezetek megfelelő légzárást is vizsgálni kell. A szükséges légcseréről gépészeti megoldásokkal kell gondoskodni, és nem meglepő, hogy a légtechnikai rendszert hővisszanyerő berendezéssel is el kell látni. És végül a legfontosabb: a szerkezetek hőátbocsátási tényezője maximum 0,15, de lehetőleg 0,1 W/m2K alatt legyen. Hőhidakról - mivelhogy nincsenek - szó se essék. Az anyagváltásból adódó hőhíd ugyanis a vastag hőszigetelés miatt nem tud kialakulni (nem számít, milyen a tartószerkezet hőszigetelő képessége 30 cm vastag hőszigetelés alatt), a geometriai hőhidakat pedig a jó tervezéssel és a hőszigetelő anyag 60 cm-es túlnyújtásával oldják meg.
Ördögök és részletrajzok
 Mindez a gyakorlati megvalósítás során azt jelenti, hogy például a talajon fekvő padló esetében a nálunk szokásos 3-5 cm vastag AUSTROTHERM AT-N100 helyett legalább 24 cm vastag XPS hőszigetelést helyeznek el. A nagy nyomószilárdságra azért van szükség, mert a hőszigetelő anyag a lemezalap alá lesz elhelyezve, vagyis az egész épület súlyát kell hordoznia.
Az alap alatti hőszigetelésnek a felmenő falak külső síkjánál legalább 60 cm-rel túl kell nyúlnia. Az alaplemezre kerülő vízszigetelés után az úsztatott padló elkészítése következik (például AUSTROTHERM AT-L2 34/30-as anyaggal). Az egész szerkezet hőátbocsájtási tényezője nem haladja meg a 0,13 W/m2K értéket. A lábazatra kerülő 24 cm vastag EXPERT lemez kielégítő megoldást (U = 0,13 W/m2K) ad. A homlokzati falakra hőszigetelő rendszer kerül 30 cm vastag lépcsős élképzésű AUSTROTHERM AT-H80 felhasználásával, így ezen szerkezet hőátbocsjtási tényezője 0,12 W/m2K alatt marad. Különösen kritikus pont a nyílászárók környéke. A homlokzati hőszigetelő lemezeknek legalább 4 cm-t rá kell takarni az ablakkeretre, mert különben jelentős mértékű hőhíd alakulna ki.
A tető kialakítása lapostető esetében egyszerű. A két rétegben, átfedéssel fektetett, összesen 30 cm vastag AUSTROTHERM AT-N100 vagy 150 alkalmazásával az U értéket 0,12-re lehet csökkenteni. Magastető esetében viszont komolyan számításba kell venni az úgynevezett koporsófödémet. A hagyományos ácsszerkezetű tetőkhöz képest jelentősen nagyobb hőtároló tömeggel rendelkező vasbeton szerkezet különösen előnyös passzívházak esetében. Itt is legalább cm vastag hőszigetelést kell beépíteni, amivel 0,13 alá szorítható a hőátbocsájtási tényező. Amennyiben mégsem ezt az eljárást alkalmazzuk, a kisebb hőtárolási képesség miatt a hőszigetelés vastagságát 36 cm-re kell növelni, amivel már 0,11 W/m2K lesz az U érték.
Mit nyerhetünk mindezzel?
Kis rezsijű, gazdaságosan működtethető épületet, ahol a téli hónapok fűtési számlája nem apasztja a pénztárcánkat, másrészt a nyári meleg nem üldöz ki a világból minket. A vastag hőszigetelés gondoskodik az ideális hőmérsékletről, a fűtési és hűtési rendszer elhagyható, így az épület a várhatóan 50 éves fennállása alatt jelentős anyagi terhektől mentesít minket, és számottevő környezetterheléstől mindnyájunkat.
Alaprajz 6-7 szám
|
