Változnak az idők. Míg a 80-as évek végén azért mentünk Bécsbe, hogy többet fogyasszunk (emlékszünk még a Trabant tetejére kötözött Gorenjékre), most az utazás célja az volt, hogy megnézzük, hogyan lehet kevesebbet fogyasztani.

November 10-én négyen képviselték az Austrotherm Kft.-t (Boros Gábor, Horváth Sándor, Perényi László és Hüfner Kornél) az idén első alkalommal megrendezett „nemzetközi passzívház látogatás” programon. A cél az volt, hogy szélesebb körben tegyék ismertté a passzívház koncepciót. Erre nagy szükség van Magyarországon, mert itt még nem nagyon ismerik eléggé ezeket a megoldásokat, de Ausztriában is fontos a népszerűsítése, hiszen azt tervezik, hogy 2010-re minden negyedik új építésű ház passzívház legyen. Az így megtakarított energia egyenértékű 23 dunai vízerőmű által termel energiával. Látható, hogy az osztrák kormány elhatározta, hogy drasztikus csökkenti a lakások energiafogyasztását. Erre már csak azért is szükség van, mert az EU jelenleg az energiaigényének 70%-át importból szerzi be, és ez komoly energiapolitikai kockázatot rejt magában. Az energiatakarékos építkezés így a biztonságot is szolgálja.

Jelenleg Európában mintegy 6000 passzívház van, Ausztriában a legrégebbi 1996-ban épült. Ebben az épületben folyamatosan végeznek vizsgálatokat, és ezek szerint mind a mai napig megfelel a passzívház követelményének. Ezen követelmények egyik legfontosabbika, hogy a szerkezetek légzáró képessége megfelelő legyen. Amennyiben a független állami vizsgáló cég által elvégzett mérés során az épület megfelel, megkapja a passzívház státuszt. Ezzel természetesen a ház értéke is megnövekszik.

A programban három passzívház megtekintése szerepelt. Ezek kulcsrakész, de még nem lakott többlakásos társasházak voltak. Mindegyik épült vasbeton szerkezetű, magastetős társasházak voltak, természetesen körültekintően szigetelve. A körültekintés mértékére jellemző, hogy 20 cm-nél vékonyabb hőszigetelést nem lehetett látni. A legtöbb szigetelőanyag expandált polisztirolhab volt, és mindig a grafit adalékos, szürke színű, jobb hőszigetelő képességű anyagot építették be. A talajon fekvő padlóra mindig extrudált hab került, 30-40 cm vastagságban, míg a lábazaton már EXPERT típusú anyagokat is beépítettek.  A magastetők a déli oldalról többnyire napkollektorral voltak fedve, a hőszigetelés két esetben is grafit adalékos polisztirolhab volt, szarufák felett mintegy 25 cm, szarufák közötti 10 cm hőszigeteléssel. A tető hőátbocsátási tényezője így nem lehetett több, mint 0,1 W/m²K. Nagyon fontos, hogy a hőhidak hatását a lehető legminimálisabbra szorítsák le, így az első megtekintett épületnél az erkély egy speciális elemmel teljesen el volt választva a homlokzattól. Az ablakok mind három rétegű üvegezéssel készültek, a hőátbocsátási tényezőjük beleértve a keretet is, kisebb, mint 0,8 W/m²K.

A passzív házak esetében nem lehet a költségek kérdését megkerülni. Ezek az épületek a tulajdonosoknak nem jelentenek nagy megterhelést, hiszen a bekerülési költség csak 5-6 %-al haladja meg a hagyományos épületeket. Ez meglepő, de hozzá tartozik, hogy ezeket az épületeket államilag támogatják, vagyis az 5-6%-on felüli költségrészt az állam magára vállalja.

Ez az, amerre nekünk is kellene haladnunk…