Vannak, akik szerint a mind szigorúbb hőszigetelési előírások már túl is vannak az értelmes határon. Mások viszont rámutatnak arra, hogy még mindig a környező országok után kullogunk. Szeretnénk pontosan belőni épületeink energiafogyasztását, de a tervezőnek mozgó célra kell lőnie a folyamatosan változó határértékek miatt.

Ahhoz, hogy világosan lássuk, hogy mikor milyen előírások érvényesek, érdemes visszamenni a gyökerekhez. Az épületenergetikát szabályozó 7/2006 TNM rendelet három szempontot állított fel: az egyes szerkezetek energetikai minőségét, a teljes épületburok átlagos hőveszteségét, végül az épület - beleértve a hőtermelő berendezéseket is - egészének energiaigényét kell korlátok közé szorítani. Egy új épület esetében mind a három szempontnak meg is kell felelni. Nevezzük ezt a modellt régi határértéknek. 

Mint ismert, 2015. január 1-től amennyiben épületenergetikai támogatást veszünk igénybe, mind új építésnél, mind felújításnál már a fokozottan energiatakarékos, úgynevezett költséghatékony modell szerint kell szigetelni. Ilyen támogatás híján ez a határérték csak jövőre lép életbe. Ha ezt centiméterekre akarjuk lefordítani, úgy a hőszigetelésnek egy B30-as tégla falazat esetében legalább 13 cm vastagnak kell lennie, de a hatékonyabb, szürke színű GRAFIT REFLEX® sem lehet vékonyabb 10 cm-nél. Lehet, hogy ez ma valakinek soknak tűnik, de a szabályozás harmadik lépcsője már csak közel nulla energiaigényű épületeket fogad el, és ez a követelmény hamarabb a nyakunkon lesz, mintsem gondoljuk. Ezért nagyon figyelni kell annak, aki mostanában vág bele az építkezésbe. 

Eddig ugyanis az épület energetikai megfelelőségét az engedélyezési folyamat során ellenőrizték, vagyis csak az az épület kapott építési engedély, amely megfelelt a hatályos elvárásoknak. Ez igaz a régi határértékek modelljére és érvényes a költséghatékony modell esetében is. Más a helyzet viszont a harmadik lépcső, a közel nulla modell esetében. Itt ugyanis a használatba vételi engedély megadásánál ellenőrzik a már felépített épületet. Mondhatjuk azt, hogy eddig a bemenetnél volt az ellenőrzés, amiről áttérünk a kimeneti ellenőrzésre. Ez a harmadik modell sem egyszerre fog vonatkozni minden épületre, hanem időben eltolva lép hatályba. Van tehát két modellünk és 4 időpontunk, de ezek más-más épületekre és finanszírozási megoldásra vonatkoznak. 

Kezdjük a magánépíttetőket leginkább érintő esettel: ez év végéig a magántulajdonú, pénzügyi támogatás nélküli esetében a tervezett épületnek az építési engedély kérelemhez a régi modellnek kell csak megfelelni. 2018. január 1-től viszont minden épületre a költséghatékony modell lesz az elvárás — ugyancsak az építési engedélyhez kötve. Ezzel szemben 2021. január 1-től csak az az épület kaphat használatba vételi engedélyt, mely megfelel a közel nulla szintnek. Vagyis nem kap engedélyt, ha érvényes építési engedélye csak a korábbi, megengedőbb szabályozásnak felel meg. Ha tehát valaki 2017-ben még a régi modellnek megfelelően, vagy utána a költséghatékony modellre tervezi és építi házát, az kap építési engedélyt, de ha elhúzódik az építkezés, és csak 2021-ben kérné meg a használatba vételi engedélyt, úgy azt nem fogja megkapni. És nem is tudja az elvárást teljesíteni, hiszen 30-50 %a- kellene csökkenteni az épület energiaigényét (hogy az egyéb rafinált trükkökről, mint a megújuló energia kötelező használata ne is beszéljünk). Jobban teszi mindenki tehát, ha már most a közel nulla energiaigényre tervezteti az épületét — amúgyis így tudunk csak hatékony épületeket létrehozni. 

Még csúnyább a kép a közösségi tulajdonban levő épületek esetében. Idén ugyanis – ha nem kap pénzügyi támogatást – még a régi modell szerint is kaphat építési engedélyt a projekt, de 2019. január 1-től már a közel nulla modell kimeneti szabályozása lép érvénybe – és ez az épület sem kap használatba vételi engedélyt. Ezért érdemes már most a közel nulla energiaigényre tervezni épületeinket és alkalmazni a javasolt hőszigetelési vastagságokat ahhoz, hogy senkit ne érjen meglepetés a tervezett  költözés előtt. Ugyanúgy, mint a futóvad lövésnél: a hibátlan eredményhez előretartással kell céloznunk.