Közel zéró mindenkinek

Az épületek energetikai teljesítményét szabályozó 7/2006 TNM rendeletet érintő módosítás sorozat 2021. január 1-től (egyelőre) véget ér. Tavaly január 1-től minden hatósági épületre már a közel nulla energiaigény modellje vonatkozik – itt hatósági épület alatt olyan épület kell érteni, amelyben a hasznos alapterület több mint 50%-át állami vagy önkormányzati szervek igazgatási célú feladat ellátására használják. 2021-től viszont már minden épületre ez fog vonatkozni, ha az építési engedélye 2016. január 1. után lett kiadva. Mit jelent ez a gyakorlatban?


Van egy jó meg több rossz hírem
A jó hír az, hogy a határoló szerkezetekre vonatkozó hőátbocsátási tényező (U érték) nem változik, vagyis ugyanazokat a maximális értékeket kell figyelembe venni, mint a költséghatékony modell esetében (ami 2018-tól vonatkozik minden épületre). A rossz hír viszont az, hogy a könnyűszerkezetes épületeknél a fajlagos hőveszteség tényezőre már szigorúbb előírások vonatkoznak, így ott nem lesz elég az U érték kötelező maximális határértékének betartása, jobb szigetelőképességű szerkezeteket kell létrehoznunk ahhoz, hogy a rendelet második szintjét (fajlagos hőveszteség tényező) teljesíteni tudjuk.
További változás, hogy az épület energiaigényét legalább 25%-ban megújuló energiaforrásból kell biztosítani. Kis nehezítés, hogy a megújuló energiát az épületben, az ingatlanon, vagy annak közelében kell előállítani. Maga a rendelet szerint „közeli” az, melyre az alábbi igaz:

  • ha azt az energia előállító létesítményt az energiát felhasználó vizsgált épület ellátására és azzal együtt hozták létre, engedélyezték és az épület használatbavételéhez üzembe helyezték pl. napelem, geotermikus energia a telken, vagy egy lakópark központi hőtermelő egysége
  • ha azt olyan távfűtésből vagy távhűtésből fedezték, ami az energiatovábbítására felhasznált elektromos áramon kívül kizárólag a IV.1. táblázatban foglalt energiahordozókat hasznosítja, és azokon kívül más energiahordozó felhasználására a távhűtési vagy távfűtési rendszerben nincsen lehetőség. – ez egy családi ház esetében viszonylg kis szerepet játszik.

Bár hallhatunk olyan elképzelésekről, melyek szerint ezt a fix értéket módosítanák, jelenleg ez a hatályos szabályozás.


De a rendelet alkotók további ötletekkel is szórakoztatják a szabálykövető szakmagyakorlók életét. Bár sokan tudják, de talán nem mindenki: az új szabályozás ugyan január 1-től lép életbe, de nem úgy, ahogy eddig szokott. Korábban minden épületenergetikai változás bemeneti szabályozás volt, vagyis a céldátum után beadott építési engedélyeknek már az új előírásoknak kellett megfelelni, míg a korábbiakra a lazább szabályozás volt érvényes. Nem úgy a mostani: ez kimeneti szabályozás, vagyis az épület használatba vételi engedélyének megadáskor kell ezeket teljesíteni. Vagyis aki 2016 január 1. után szerzett építési engedélyt (a költséghatékony modell szerint), de az átadásra már csak 2021-ben, vagy utána kerül sor, hiába van a kezében egy hatályos építési engedély, és hiába készült el a ház az utolsó szögig ennek megfelelően, nem fog rá használatba vételi engedélyt kapni.


Beszámítható, nem beszámítható
Ez már ismert volt egy ideje, fel lehetett rá készülni. Arra viszont már nem, hogy a 7/2006 TNM rendelet tavaly november 28-án is kapott egy (hibajavító) módosítást. Korábban ugyanis a szoláris nyereséget duplán lehetett figyelembe venni: egyszer az épület energiaigényének csökkentésére, egyszer pedig a megújuló részarányba is beszámítható volt. A hibajavítást úgy oldották meg, hogy a szoláris nyereséget a megújuló részaránynál nem lehet figyelembe venni. Ez azzal a következménnyel jár, hogy aki a benapozást figyelembe vette a szabály szerint, annak a megújuló részarányt meg kell növelnie, mert már nem fogj elérni a kötelező 25%-os arányt. Márpedig azok az épületek, melyeket jövő év elején szeretnének átadni, azoknak a tervezése már rég befejeződött, mi több, valószínűleg a szerkezeti, energetikai kivitelezésen is túl vannak már. És januárban pedig keresni fogják rajtuk az egynegyed megújuló energiát, amit a rendelet hibajavítása miatt nem tud teljesíteni, pedig mindenki szabálykövető volt.


És akkor most mit tegyünk?
Ha tudunk még módosítani az épület energiaigényén, szerkezetén, akkor ezt mihamarabb tegyük meg. Az egyik megoldás az, hogy csökkentjük az össz energiaigényt, ezzel változatlan energiamennyiség mellet is a részarány megnövekszik, és el tudjuk érni a célt. Ehhez a hőátbocsátási tényezőkön kell igazítani, amire a MEPS (Magyarországi EPS hőszigetelőanyag Gyártók Szövetsége) ajánlását érdemes szem előtt tartani:

 

Épülethatároló szerkezetek Javasolt érték (W/m2K)
Külső fal 0,17
Lapostető 0,12
Padlásfödém 0,12
Lábazati fal, talajjal érintkező fal 0,17
Talajon fekvő padló 0,20