Magyarország épületállományának jelentős részét teszik ki a kocka alakú, sátortetős házak. A 60-as, 70-es, 80-as években épült, úgynevezett Kádár-kockákból 844.000 darab van, ami az összes lakóegység 20%-át teszi ki. Ezek az épületek sem lakókomfort, sem pedig energiahatékonysági szempontból nem felelnek meg a mai igényünknek. Ennyi házat viszont nem lehet egyszerűen eltüntetni és új épülettel pótolni, vagyis a felújításuk időszerű lett.
És nem is lehetetlen, még ha költséges megoldásról is van szó. Maga az épület négyzet alaprajzú, többnyire földszintes, egyszerű sátortetős kialakítású, a tető hajlásszöge jellemzően 45°, vagyis tetőtér beépítésre csak mérsékelten alkalmas. Néha alápincézett, de többnyire a talaj síkjából kiemelten helyezkedik el. A tető agyagcserép, a falazat kisméretű tömör vagy B30-as tégla, ami statikailag nagyon megbízható, jelentős hőtároló tömeget ad és a hangcsillapítása is kiváló. Vagyis csak a hőszigetelő képessége nem felel meg a mai igényeknek, de ezen viszonylag könnyen lehet segíteni. A kompakt épület, a négy, derékszöget bezáró külső határoló fal jó alapot ad a szigetelésnek, a termikus burkot könnyű megszakítás nélkül körbevezetni az épületen. A korabeli építőanyag ellátási problémák miatt a cél a legkisebb határoló felület kialakítása volt, ez ma jól hasznosul energetikai szempontból: a kedvező felület/térfogat arány hatékony működtetést tesz lehetővé. Minden felújítást a felméréssel kell kezdeni, és ezt nem lehet a kockaházaknál sem elhanyagolni. Bár energetikai vizsgálatra a nagyfokú tipizáltság miatt nem feltétlenül lesz szükség, az épület állagát legalább szemrevételezéssel ellenőrizni kell. Ha nedvesség hatását látjuk, akkor először a vizesedés okát kell megszűntetni.
Példánkban szereplő épület az elmúlt évtizedekben semmilyen változáson nem ment keresztül, ezért az energetikára hatással lévő mindhárom területen be kell avatkozni: a hőszigetelés, a nyílászáró és a gépészet is megújításra szorul. A kérdés csak az, hogy ezeket milyen sorrendben végezzük el. Az optimális az, ha egy lépésben végezzük a teljes felújítást, de erre csak ritkán van lehetőség. Ha sorrendet kell felállítani, az utolsó fázis lehetőleg a hőtermelő berendezés cseréje legyen, hiszen ekkor már tudjuk, hogy mennyi is lesz a megújított épület energiafelhasználása, és erre tudjuk méretezni a kazánt. A nyílászárók cseréje és a homlokzat szigetelés lehetőleg egyszerre készüljön el, mert ha előbb a homlokzatot szigeteljük, úgy az ablak beépítés során az új szigetelés sérülhet, fordítva viszont a jól záró ablakok és a még szigeteltlen, hideg falfelületek penészesedéshez vezethetnek.
Amivel kezdhetjük a munkát, az a zárófödém hőszigetelése. A födém, miként a falszerkezet is többnyire nagy tömegű, jó a hőcsillapítása. Monolit vasbeton vagy betontálcás, beton béléstestes, gyakran salakfeltöltéses megoldásokkal találkozhatunk. Utóbbi hőszigetelés gyanánt és a cserepek között bejutó csapóeső, porhó felszívására és tárolására, visszaadására szolgált (másodlagos vízszigetelés, tetőfólia híján). Ez is könnyen szigetelhető. A salakfeltöltést lehetőleg távolítsuk el. A megtisztított, sík födémen nem járható és járható padlás födémet is ki lehet alakítani, utóbbi esetben a Padlap, faforgács lemezzel társított Austrotherm hőszigetelő lapokat érdemes használni. A hőszigetelő réteg minimális vastagsága 18 cm legyen, de javasolt a 30 cm-es Padlap alkalmazása.
A második lépés a homlokzat és a nyílászáró legyen lehetőleg. Az ablakokat célszerű a külső falsíkra tenni, mivel a homlokzaton alkalmazott vastag hőszigetelésnek többnyire nincs helye az ablakok környékén, így a fizikailag elhelyezhető legnagyobb vastagsággal is hőhidat fog eredményezni. Ügyeljünk a megfelelő légzárásra a fal és a tok találkozásánál, a szelelő ház nem lehet energiatakarékos!
Ami a homlokzat hőszigetelését illeti, erről már sokszor, sok helyen beszéltünk. Itt talán elég annyit megjegyezni, hogy a munkát a lábazat szigeteléssel kell kezdeni. A lábazat a falnak a talajtól mért alsó 30-50 cm-es sávja, ahol a mechanikai sérülések nagyobb veszélye, a fokozott nedvesség hatások (felcsapódó víz, talajból felszivárgó nedvesség) miatt keményebb, nedvességnek ellenálló hőszigetelő anyagot kell alkalmazni, például az Austrotherm XPS® TOP P érdesített felületű terméket. Lábazatra csak a ragasztásra alkalmassá tett érdesített felületű, ’P’ jelzésű XPS® termékek alkalmazhatók. A falra a vízszigetelést ugyancsak legalább 30 cm-re hajtsuk fel, és ebben a sávban a hőszig
Meddig is tartson lefele a lábazati hőszigetelés? Szokták mondani, hogy a fél métert a talajba is le kell vezetni, de ez nem feltétlenül ilyen egyszerű. Ha túl keskeny a szigetelt sáv, a földszinti padlón a falak tövében a kialakuló hőhíd hatására páralecsapódás, penészesedés indulhat meg, ami az erre érzékeny burkolatot tönkre is teheti. Éppen ezért a lábazati szigetelést javasolt a belső padlóvonal alá egy méterrel levezetni. Ha az épület – mint oly sok esetben – ki van emelve, és pár lépcsőn felmenve jutunk be a házba, úgy szerencsés esetben nem is szükséges a talajba levezetni a hőszigetelést. De ha a belső padló vonala a kültérrel egy síkban van, akkor a mínusz egy méterre vezetés a javallott
De térjünk vissza a homlokzatra, ahol a javasolt vastagság 16 cm vastag GRAFIT REFLEX® (a klasszikus fehér EPS alkalmazása esetén 22 cm). Ásványi szálas anyagok is alkalmazhatók (azonos hőszigetelési érték eléréséhez nagyjából azokat is több mint 20 cm-es vastagságban), de ezek megtérülési ideje lényegesen hosszabb lehet a magasabb bekerülési költség miatt. Ügyelni kell arra is, hogy a termikus burok megszakítás nélkül vegye körbe a házat, vagyis a homlokzat és a padlás szigetelését össze kell vezetni.
Végül, amivel a legkevesebbet tudjuk tenni, az a padló. Ha úgy döntünk, hogy ehhez nem nyúlunk, akkor különösen fontos a jó lábazati hőszigetelés és a fenti javaslatoktól semmiképpen ne térjünk el. Ha viszont mégis felújítjuk (például azért, mert a burkolat amúgy is cserére szorul), akkor a bontással kezdjük, hogy minél több szerkezeti vastagságra tehessünk szert, ahova a hőszigetelő anyagot el tudjuk helyezni. A bontás mélységét többnyire a vízszintes vízszigetelés szabja meg, célszerű ennek vonalában megállni, mert annak bolygatása esetleg több kárt okoz, mint hasznot. Ebben az esetben viszont a padló rétegrendjének megvan a maximális vastagsága: a régi padló vonal fölé nem nagyon tudunk menni, az ajtólapok, a küszöbök, a parapet magassága, vagy akár a belmagasság is korlátot szabhat a vastag hőszigetelés beépítésének. Ezért itt célszerű hatékony szigetelőanyagokat (GRAFIT® 100, XPS® Premium) alkalmazni. A hőszigetelésre ezután a padló hőszigetelésnél megszokott rétegek kerülnek: technológiai fólia, esztrich a gyártók által javasolt vastagságban (beton esetében ez legalább 5 cm), majd a kiválasztott padlóburkolat fektetésével fejezhetjük be a munkát. Bár nem kis költség a kockaház felújítása, még mindig ez éri meg talán a leginkább. A vályoghoz képest ritkábban jelentkeznek vizesedési problémák, és ezek könnyebben is javíthatók falátvágással (a többnyire vonalban futó fugáknak köszönhetően), esetleg injektálással. Alapelv: vizes falakat ne szigeteljünk, ezen ne spóroljunk! A költségeket inkább ott takarítsuk meg, ahol saját munkát is be tudunk fektetni, így a bontási és kisebb kivitelezési munkákat akár a régi, kalákás módszerrel is megoldhatjuk.
