Ne kopogjuk le!

Hő-, víz-, hang-. Ez a három szigetelés egyformán fontos, de talán az utóbbira kisebb hangsúlyt szoktunk fektetni. Pedig ahhoz, hogy épületeinket zavartalanul tudjuk használni, gondoskodnunk kell a szerkezetek jó hanggátlási képességéről is. A szomszédos helyiségek közötti födémeket és szerkezeti részleteiket úgy kell kialakítani, hogy azok lépéshanggátlása a helyszíni mérések alapján kielégítse a szabvány követelményeit.

Az AUSTROTHERM Kft. által gyártott AT-L jelű speciális eljárással rugalmassá tett lépéshang-szigetelő lemezek ezen követelmények kielégítésében segítenek. A födémszerkezet, a rákerülő rugalmas úsztató réteg és a leterhelő beton együttesen alkotják az úgynevezett úszópadlót. Az ilyen megoldások hatékonysága függ a födém tömegétől, az úsztató réteg rugalmasságától (dinamikai merevségétől) és vastagságától, az úszó réteg tömegétől, illetve a burkolat fajtájától. Kedvezőbb eredményt érhetünk el, ha a födém tömege nagyobb, és ha az úsztató réteg vastagabb, lágyabb – vagyis kisebb a dinamikai merevsége. Mivel ez a tulajdonság nem csak az anyagot jellemezi, de függ a termék vastagságától is, így minden gyártott vastagságra külön meg kell adni ezeket az értékeket. Például az AUSTROTHERM AT-L2 típusú anyag dinamikai merevsége 20 mm-es vastagságban 20 MN/m3 , addig a 45 mm vastag lemezé lényegesen kedvezőbb, 7 MN/m3 .

Termékek, tulajdonságok

A rugalmas expandált polisztirolhab lépéshang-szigetelő lemezekre vonatkozó műszaki előírásokat az MSZ EN 13163 szabvány tartalmazza. Ez négy kategóriát különböztet meg az összenyomódási érték és a födémet terhelő hasznos teher alapján. A legkisebb hasznos terhet (a terhelés nem több mint 2 kPa, ami megfelel a legtöbb lakóhelyiségnek) hordozó EPS lépéshang-szigetelő lemezek legfeljebb 5 mm-t nyomódhatnak össze (CP 5 fokozat), míg a legnagyobb hasznos tehernek (5 kPa-nál nem több, például könyvtár, színház) kitehető CP2 kategória csak 2 mm összenyomódást engedélyez. Hogy egyszerűbb legyen értelmezni a táblázatot, feltüntetjük benne a járatos AUSTROTHERM lépéshang-szigetelő anyagokat.

Alkalmazás

Az expandált polisztirolhabok alkalmazásáról az MSZ 7573 szabvány rendelkezik. A normál terhelésű padlók esetén a CP5, fokozott terhelés esetén legalább a CP3, nagy terhelés esetén csak a CP2 kategóriájú lépéshang-szigetelő EPS lemezek építhetők be. A terhelhetőség mellett a szabvány figyelembe veszi az akusztikai tulajdonságokat is: nagy terhelésnél (CP2) 50 MN/m3 a megengedett maximális dinamikai merevség, de szokásos terhelés esetén (pl. lakóhelyiségek) szigorúbb a követelmény: a CP5 és CP3 kategóriájú lépéshang-szigetelő lemezek dinamikai merevsége nem haladja meg a 30 MN/m3 -t, vagyis az ennél rosszabb tulajdonságú termékek nem építhetők be.

A kérdés ezek után csak az, hogy a felhasználó hol találkozhat ezekkel az adatokkal? Magyarországon egyszerű a válasz, a kötelezően kiállítandó teljesítmény nyilatkozatnak tartalmaznia kell ezeket az értékeket is.

Tervezés, kivitelezés

Már a tervezés során ügyelni kell arra, hogy sehol se tudjon merev kapcsolat kialakulni a burkolat és a szerkezet többi része között. A hőszigetelésnél megtanultuk, hogy lehetőleg kerüljük a hőhidak kialakulását. Mint tudjuk, ezek olyan részei a szerkezetnek, ahol a hőszigetelő képesség a környezetéhez képest jelentősen gyengébb. Ezzel teljesen analóg a hanghíd fogalma, amivel az akusztikailag gyengébb területeket írjuk le. A különbség csak annyi, hogy a hanghidak sokkal jobban tudják rontani egy szerkezet akusztikai minőségét, mind a hőhidak az energetikait. Vagyis, különösen gondosan kell eljárnunk a kivitelezésnél. Alap, hogy az esztrich ne kapcsolódjon merev módon a falakhoz. Ezért mindenképpen peremszigetelő sávokat kell alkalmaznunk körbe, a helyiséget határoló falak mentén. A peremszigetelő magasabbra nyúljon, mint a tervezett padlóvonal, a felesleges részt a burkolás után le kell vágni. A kivitelezést megkönnyíti a talpas peremszigetelő alkalmazása. Lényeges, hogy hideg burkolat esetén körbe mindenképpen rugalmas fugázót használjunk. Lépéshang-szigetelés esetén elég a fél centiméter vastag peremszigetelő, padlófűtésnél, a dilatáció miatt egy centiméter vastagot használjunk.

Amint a bevezetőben említettük, a szomszédos helyiségek közötti födémeket és szerkezeti részleteiket úgy kell kialakítani, hogy azok lépéshanggátlása a helyszíni mérések alapján kielégítse a szabvány követelményeit, vagyis a kivitelezés jelentős hatással lehet a végső eredményekre. De honnan tudhatjuk, hogy a laboratóriumban mért értékek figyelembevételével gondosan megtervezett szerkezet a valóságban is tudja hozni a várt értékeket? A legegyszerűbben: helyszíni vizsgálattal.

A lépéshang szigetelés számít a családi házak esetében, de a társasházaknál egyenesen alapvető fontosságú. Ezért a méréseket is ilyen épületekben végeztük el. A budapesti Cordia Thermál lakópark és a Lőportár u. – Tüzér u. sarok alatti társasház volt a helyszín, és a vizsgálat igazolta, hogy az AT-L lemezek hatékonyan működnek még bonyolultabb helyzetekben is. Az első esetben a födém 24 cm vastag nyers monolit vasbeton volt, ami irodalmi adatok szerint 69 dB-es súlyozott szabványos lépéshangnyomásszintet mutat. Ezt nyilvánvalóan javítani kellett az 55 dB-es minimum követelmény eléréséhez. A 3 cm vastag AT-L2 lemez és a 6 cm vastag esztrich még az akusztikailag kedvezőtlen hideg burkolat esetében is 46 dB-re vitte le ezt az értéket, ami jelentősen kedvezőbb még a fokozott követelmény 52 dB-es értékénél is. Megjegyezzük, hogy a gépészeti vezetékek miatt a lépéshang szigetelő lemezek alá egy 2 cm vastag AT-N100 réteget kellett teríteni, hogy sík fogadófelületet képezzenek, és az akusztikai lemezeket megszakítatlanul vezethessük el a födémen.

A másik eset volt a nehezebb, itt 7(!) cm-t is elérte a csövek által igényelt hely. Szerencsére a szerkezeti vastagságot nem kellett korlátozni, és ugyan 4 cm vastag AT-L lemezzel, de itt is tudtuk hozni a lerosszabb esetben is a fokozott követelményszint 52 dB-es értékét.

 

Speciális esetek 

1. Fafödém

Fafödémek esetében a probléma az, hogy a tömeg-rugó-tömeg rendszerhez eleve nincs meg az alsó tömeg (a fafödém igen kis tömegű egy vasbeton szerkezethez képest), és gyakran a felső tömeget sem lehet kialakítani a korlátos terhelhetőség miatt. Ha mégis úszópadlót akarunk – és tudunk – építeni, akkor számolni kell azzal, hogy hatása el fog maradni a várttól. Ilyenkor érdemes inkább hajlékony padlót, padlószőnyeget alkalmazni a kopogóhangok lekeülése érdekében. Megjegyzem, ennek az esetnek van ellenpéldája is: ha a födém egy fél méter vastag vasbeton lemez, akkor a szokásos lakáshasználatból származó rezgések nem tudják rezgésbe hozni ezt a hatalmas tömeget, így a lépéshang-szigetelés akár el is hagyható.

2. Talajon fekvő padló

Talajon fekvő padlóknál többnyire nem gondolunk a lépéshang-szigetelésre, mert alapvetően függőleges, felülről lefele mutatónak képzeljük a jelenséget, és hát a vakondokokra nem vagyunk tekintettel. De a helyzet az, hogy a rezgéseknek nincs kitüntettet iránya, bármerre terjed a szerkezetben, amíg merev anyagot és kapcsolatokat talál. Így hát simán felkopoghat az alattunk lakó is, bár ez a hosszabb hangút miatt többnyire kevésbé zavaró. De ha a pincében konditermet, irodát, gépműhelyt hozunk létre, a padlójának hangszigeteléséről érdemes gondoskodni.

3. Rétegek

Gyakran találkozunk azzal, hogy a tervező 4, 5 cm vastag hangszigetelő réteget gondolt a padlóba. Sokszor szükséges, de számos esetben akusztikailag nincs is szűkség rá. Például egy monolit vasbeton födémre a 2 cm vastag AT-L2 lemez szokásos lakótér esetében elégséges lehet. A lépéshang-szigetelő réteget nem szabad megszakítani, ezért, ha a szerkezeti födémen épületgépészeti vezeték futnak, úgy az AUSTROTHERM lépéshang-szigetelő réteg alá terhelhető AUSTROTHERM hőszigetelő lemezt kell elhelyezni. A hőszigetelő lemez vastagságát úgy kell meghatározni, hogy legalább elérje a csővezetékek vastagsága által meghatározott legmagasabb vízszintes síkot. A lemezekből a fektetéskor a csövek helyét úgy kell kiszabni, hogy a csövek és a lemezek között a legkisebb rés legyen. A csövek melletti teret laza anyaggal - pl. polisztirolgyöngy - lehet kitölteni. Az így elkészült sík felületre kell felületfolytonosan, megszakítás nélkül elhelyezni a kiválasztott lépéshang-szigetelő lemezt, majd a technológiai fólia és a betonréteg elkészítése után lehet a padlót a kiválasztott burkolóanyaggal fedni.

4. Terhelés

Lakóhelyiségek, irodák, illetve a velük azonos besorolású egyéb építményeknél úsztatott padlószerkezeteibe az AUSTROTHERM AT-L2 lépéshang-szigetelő lemezek építhetők be. Tantermek, előadótermek, üzletek, éttermek, múzeumok, színházak esetén az AUSTROTHERM AT-L4 és GRAFIT® L4 lemezek használható (ahol a hasznos teher értéke 4,0 kN/m²- nél nem nagyobb). 5 kPa terhelésig pedig az AUSTROTHERM AT-L5 és GRAFIT® L5 lemezek alkalmazhatók. Amennyiben kiegészítő hőszigetelésre is szükség van, vagy szerelési céllal (a födémen futó gépészeti vezetékek miatt) nem lépéshang-szigetelő lemez beépítésére is szükség van úgy a terhelés növekedésével azok is egyre nagyobb szilárdságúak legyenek, rendre AT-N100, 150, 200, illetve ezek GRAFIT® változatai.

5. Fokozott hőszigetelési igény

Amikor a lépéshang-szigetelésről kell gondoskodnunk, a hőszigetelés többnyire nem kérdés. Lakott, fűtött tereket választ el a kérdéses födém, hiszen felül rendszeresen járkálunk, és ezt nem akarjuk alul hallani. De a talajon fekvő padló esetében, mint jeleztük, egyrészt a rezgés felfele is tud terjedni, másrészt, a föld felé irányuló hőáramokat is csökkenteni szeretnénk. Ebben az esetben érdemes a fokozott hőszigetelő képességű GRAFIT® L4, GRAFIT® L5 lemezeket beépíteni. Ugyancsak kettős szerepe van a lemezeknek abban az esetben, ha az emeleten padlófűtést alakítunk ki.