Még mindig rengeteg energiát pazarolunk el - régi, felújítatlan és ezért nem hatékony épületek miatt. Sok tulajdonos továbbra is fenntartással viszonyul a felújításhoz. Pedig ha elhatározzuk magunkat a mélyfelújítás mellett, az már az első másodperctől kezdve (energia)költséget takarít meg. Magyarországon a jelenleg álló lakóépületek közel háromnegyede 1980 előtt épült, ez sokat elmond az energiahatékonyságukról.
Épületeink nagy része tehát hőtechnikai felújításra szorul. Más szóval, energiahatékonyságuk növelhető - egyrészt az eddigi alacsony felújítási arányok, másrészt a régi lakások túlzott fűtési igénye miatt. Ezt a potenciált azonban a jelek szerint kevéssé használják ki. Bár a hazai energetikai felújítási ráta nem marad el az európai átlagtól, elsősorban a részleges felújítások dominálnak, nem pedig a komplex, úgynevezett mélyfelújítások. Míg kisebb felújítással 10-30%-os energiamegtakarítást lehet elérni, a mélyfelújítással igyekeznek teljes mértékben kihasználni az épület adta megtakarítási potenciálokat, így akár 60-80%-os csökkentést tudnak elérni az energiafelhasználás területén, miközben komfortosabb, melegebb és egészségesebb otthonok jönnek létre. A Hosszú Távú Felújítási Stratégia (2021) a közel nulla energiaigényű épületek 90%-os részarányát tűzte ki célul 2050-ig. Ettől azonban még hihetetlenül messze vagyunk: 2020-as adatok alapján a családi házak 63%-a, a társasházak 52-77%-a még egyáltalán nem, részlegesen sem hőszigetelt.
Mi áll a felújítás útjában
Az épületek tulajdonosainak egyik nehézsége, hogy gyakran nem látják a felújítás szükségességét: az emberek megöregedtek a saját otthonukkal, és hozzászoktak a hiányosságokhoz. Sok esetben nem lehet kimutatni a felújítások gazdasági hatékonyságát; nem lehet pontosan tudni, hogy mennyit lehet megtakarítani. Sok lakástulajdonost az átfogó felújítások beruházási igénye is elriaszt. Ráadásul az átfogó felújítások összetett építési feladatok - gyakran azért nem vágnak bele, mert a tulajdonosok túlterheltek a szakmák koordinálásával és az építkezés felügyeletével.
Először szigeteljen, majd ezután újítsa fel a fűtési rendszert!
Ön mit tenne? Otthon ül pólóban és fázik. Először feltekeri a fűtést és amikor már elég meleg van, felvesz egy pulóvert? A fordított sorrendnek van értelme, és ez ugyanúgy érvényes az épületekre is: először szigeteljen, majd ezt követően igazítsa a fűtési rendszert a szigetelt házhoz. Hiszen minden energiatakarékos fűtési vagy hűtési rendszerhez jól szigetelt épületre van szükség - egy rosszul szigetelt házban még az új fűtési vagy hűtési rendszer is teljes fordulatszámon fog működni. Ha először a fűtési rendszert újítják fel, és csak a következő lépésben javítják a hőhéjat, akkor a fűtési rendszer nemcsak túlméretezett és gazdaságtalan, hanem a beszerzése is sokkal drágább, mint a ház szigetelése után.
Már a homlokzat szigetelésével is jelentősen csökkenthető az épület energiaigénye. Egy rosszul szigetelt ház homlokzata ugyanis akár 40 százalékos hőveszteséget is jelenthet, ez jelentős költség tétel egy háztartás költségvetésében. Az Austrotherm GRAFIT REFLEX® homlokzati szigetelőlemezekkel mind a hideg, mind a hő bejutása a házba megakadályozható. A szigetelőlemezek kiemelkedően jó, 0,031 W/(mK) lambda-értéket érnek el, és 23 százalékkal jobb teljesítményt nyújtanak, mint a hagyományos fehér polisztirol.
Hazánkban
Magyarországon közel 3 millió épületben körülbelül 4,5 millió lakás van. Az épületek 95%-a családi ház, melyeknek közel ¾-e 1980 előtt épült, az arra a korra jellemző, igen alacsony hőtechnikai követelmények szerint, és ezeknek jelentős része máig nincs korszerűsítve. Miközben évente 10-20 ezer új lakás épül, évente 100-130 ezret kellene felújítani a meglévőkből ahhoz, hogy a hazai lakóépület-szektor energiahatékonysági szempontból 2050-re korszerű legyen.
Hogy miért olyan fontos ez? Az országos végső energiafelhasználás körülbelül 40%-a köthető az épületek, egyharmada a háztartások energiafogyasztásához. Ez tehát azt jelenti, hogy a lakóépületeink az egyik legnagyobb energiafogyasztó szektor, amelynek megújítása nélkül esélyünk sincs arra, hogy az ország megközelítse a 2050-ig kitűzött klímasemlegességet. Ahhoz, hogy ebben nagyot tudjunk előrelépni, egyértelmű, hova kell fókuszálnunk: a háztartások végső energiafelhasználásának 72%-a fűtési céllal történik. Prioritásnak kell lennie tehát a fűtési energiaigény csökkentésének, amelyet elsősorban energiahatékonysági eszközökkel érhetünk el: hőszigeteléssel, nyílászáró-cserével és a fűtési rendszerek korszerűsítésével.
Forrás: MEHI
