Fél évszázada ismert az EPS magú homlokzati hőszigetelés. Az anyag kiállta az idő próbáját, a régi szigetelések többnyire ma is épek. Csakhogy az energiahordozók ára az elmúlt négy évtizedben majdnem a 150-szeresére emelkedett, így a régi 4-5 centis szigetelési vastagság ma már nem elégséges. Mit lehet itt tenni?
A lakossági földgáz ára 1991-ben öt forint és tíz fillér volt köbméterenként. Ma, ha nem ügyeltünk az épület energiafogyasztására, könnyen fizethetünk akár 747 forintot is érte. Ez 32 év alatt 14 647 %-os növekedést jelent. Az energiaköltségek emelkedése ellen csak egy hatékonyan működő épülettel tudjuk felvenni a harcot. Könnyen belátható tehát, hogy az a hőszigetelés, amit régen megfelelőnek tartottunk, ma már nem lesz elégséges. El kell gondolkodnunk a felújításról, és hamar eljutunk a homlokzatok hőszigetelésének javításához, hiszen a ház energiamérlegében többnyire ez a legnagyobb tétel. De más irányból kiindulva is eljuthatunk arra a döntésre, hogy belevágunk a munkába. A több évtizedes használat azért már biztos, hogy nyomot hagyott a házon, esetleg kisebb-nagyobb javítások is szükségesek már, vagy csak egyszerűen nem kedveljük a régi színét. Annál nagyobb pazarlás viszont nem nagyon van, ha egy épület homlokzatát csak újra színezzük, és nem javítjuk a hőszigetelő képességét. De mit tegyünk akkor, ha már van a falon egy réteg hőszigetelés?
Az első gondolatunk az legyen, hogy tartsuk meg. Bár a bontott EPS hőszigetelés nem minősül veszélyes hulladéknak, mi több, technológiai szempontból az újrahasznosítása is megoldott, legtöbbször kényelmi okokból mégis a lerakóban végzi, ami közel sem egy környezetbarát megoldás. Nagyfokú károsodás esetén persze nem tudjuk ezt elkerülni, de törekedjünk a költség- és környezettakarékos megoldásokra. Hogyan is csináljuk akkor?
Döntés előtt mindenképpen meg kell vizsgálni magát az épületet. Régi házaink gyakran vizesednek, mert az épület vízszigetelése meghibásodott, vagy akár nem is volt. Ebben az esetben az első lépés ennek a kijavítása, pótlása legyen. Vizes szerkezetre nem szigetelünk! Megjegyezzük, a fal kiszárítása már önmagában is javít az energetikai mérlegen, hiszen a vizes fal sokkal jobban vezeti a hőt, mint a száraz. Tehát táskás, felázott falak esetében lokalizáljuk a nedvesség forrását (amit nem csak a talajból felszivárgó víz lehet, de gyakran egy meghibásodott ereszcsatorna van a háttérben), és szüntessük meg a nedvesedét. Hőszigetelni pedig csak a falak kiszáradása után lehet. Ezután a szigetelendő felületet vegyük szemügyre. Régen nem volt ritka a 3 centis hőszigetelés sem, ezt lehet, hogy még akkor is érdemesebb bontani, ha jó állapotú.
Amennyiben 5-7 centiméter vastag hőszigetelést találunk, akkor viszont szavazzunk a megtartására. Ehhez persze az is kell, hogy az egykori kivitelezés szakmailag ma is megállja a helyét. A vakolat fizikai állapotát egyszerű szemrevételezéssel is meg tudjuk állapítani, folytonossága, mechanikai szilárdsága kézzel tapintva is ellenőrizhető. Ezen kívül meg kell vizsgálni a vakolat és a hőszigetelőanyag tapadását, továbbá azt, hogy hogyan hordták fel a ragasztót a hőszigetelő lemezre (régebben gyakran eltértek az előírásos pont-perem módszertől), a dübelek létét vagy nem létét (20-30 éves szigetelések esetén ezzel ritkán kell számolni), és azok kiosztását. Célszerű a táblák illesztésének pontosságát, az illesztésekbe esetleg (hibásan) felhordott ragasztót ellenőrizni, és különösen a sarkok, élek kivitelezését megnézni. Ehhez ajánlott a felületet kb. egy négyzetméterét megbontani, mintát venni, és azon a hőszigetelő lemezek állapotát is ellenőrizni. Amennyiben a vízszigetelési hiányosságok miatt a homlokzatszigetelés vizes, nedves, a bontás mellett döntsünk.
Vizsgáljuk meg a vakolatréteg vastagságát, valamint annak beágyazásának módját is! Gyakori hiba volt a hálóbeágyazásnál, hogy nem a hőszigetelő anyagra felkent ragasztóba ágyazták a hálót, hanem a háló szemei között átjutott ragasztóra bízták a tapadást, ami nem volt – és természetesen ma sem megfelelő. Ideális esetben az egyes kivitelezési lépések akkor fogadhatók el, ha a módszer ma is megállja a helyét. Természetesen nem várhatjuk el a több évtizedes rendszerektől a gyártáskori gyári minőséget (bár pont az Austrotherm homlokzati hőszigetelő lemezek tudják ezt), de a megtartott hőszigetelésnek a legfontosabb mai előírásoknak meg kell felelnie. Ha jelentős mértékben nem kifogásolható, úgy maradjon, és el lehet kezdeni a megújítását.
Ha a vakolat akár kivitelezési hiányosságok miatt, akár nagyfokú károsodása miatt nem megtartható, úgy először ezt el kell távolítani. A vékonyvakolat, háló és ragasztó alkotta külső réteget függőlegesen egy méterenként bevágják, majd csíkokban lehúzzák. A csíkokat 45 fokos szögben kell lefejteni, a vakolatréteget maradéktalanul el kell távolítani. Ez a megoldás a teljes eltávolításhoz képest csökkenti a képződő hulladék mennyiségét is, ezért duplán környezetbarát megoldásnak is nevezhetjük.
Amennyiben a felület túlnyomó részt ép, úgy csak a kisebb helyi hibák javításáról kell gondoskodni. Ezek általában korlátozott területen jelentkeznek, többnyire egy kemény tárgy mechanikai hatására sérül az amúgy megbízhatóan működő hőszigetelő rendszer. A javítási eljárás függ attól, hogy milyen mélységű a károsodás. Lehet egyszerű felszíni hiba is, de akár a hőszigetelő lemezen is keresztül hatolhat. Az első lépés a javítandó felület körül határolása, a meglazult vagy sérült részek eltávolítása és kitöltése ragasztótapasszal. Amennyiben a szigetelőanyag is károsodott, annak pótlása sem elhagyható. A felületképzéssel szemben ebben az esetben nem sok esztétikai igényt támasztunk, hiszen az a rákerülő új rétegek alatt fog elhelyezkedni.
A következő lépés a régi üvegszövet erősítés feszültségmentesítése lesz. A réteget legfeljebb 3 x 3 méteres raszterban teljes keresztmetszetében át kell vágni, úgy, hogy az alatta levő hőszigetelés minél kevésbé sérüljön. Erre azért van szükség, mert a dübelezés során a hálóban feszültség ébredhet, ami ronthatja a rákerülő réteg tapadását. Különösen ügyelni kell erre a sarkoknál, nyílászáróknál, ahol előírás szerint dupla hálózás van a vakolat alatt. Nem elhagyható a felület megtisztítása sem. A ragasztás fogadófelülete csak a tiszta vakolat lehet, porra, koszra tilos ragasztani! Alapozó alkalmazása nem feltétlenül szükséges, de növeli a ragasztótapasz tapadását. Az így előkészített felület már kész a hőszigetelő lemezek fogadására.
A második réteg hőszigetelés felhordása alapvetően nem különbözik a megszokott eljárástól. A ragasztótapaszt pont-perem módszerrel kell a táblákra felhordani, a szokásos anyagmennyiségekkel számoljunk. Használhatjuk a klasszikus AT-H80 fehér homlokzati hőszigetelő lemezeket, de a fokozott hőszigetelő képességű GRAFIT REFLEX® is jól alkalmazható. Különösen akkor ajánlott az utóbbi, ha a nyílászárók nem kerülnek ki a homlokzat síkjára, és az ablakkáva befordulásoknál intenzív hőszigetelő határa van szükségünk. A táblák megmunkálása, elhelyezése és a rákerülő rétegek kivitelezése megegyezik a már jól ismert eljárással, amit a kivitelezési irányelvek is rögzítenek. Szokásos méretű családi házaknál a homlokzati hőszigeteléssel szemben különös tűzvédelmi elvárások nincsenek, más esetekben a rendszergazdák előírásait kell betartani a fentieken túl.
