Újra meg újra hasznos: a félreismert polisztirol

Akár 40-50%-kal is csökkenhetne települések energiafelhasználása, ha minden épület közel nulla energiahatékonyságú lenne – ezáltal a hatékony hőszigetelés kulcsszerepet játszhat a klímaváltozás és a környezetszennyezés elleni harcban. Miért? Mert a károsanyag-kibocsátás 28%-a  a hűtés-fűtés és energiaellátás számlájára írható, további 14% pedig az építési folyamatokhoz és az építőanyag-gyártáshoz köthető. A fenntarthatóság szempontjából magas energiahatékonyságú, újrahasznosítható hőszigetelő anyagok alkalmazására van égető szükség, melyek lehetőleg a környezetet kevéssé terhelő gyártási folyamat során állítanak elő.

Kis ökológiai lábnyom

Ki gondolná, hogy a 21. századi építőipar legkevésbé környezetterhelő hőszigetelő anyaga, mely mindezen elvárásoknak megfelel, a műanyagok egy fajtájából készült? A polisztirolt (hungarocell, EPS,) először 2015-ben a bonni ECO (Építőanyagok Környezetvédelmi Szervezete) minősítette kiemelkedően környezetbarát szigetelőanyaggá az anyag – a gyártástól az újrahasznosításig terjedő – teljes életciklusát tekintve. 2018-ban egy a svájci Büro für Umweltchemie által nyilvánosságra hozott, minden eddiginél összetettebb vizsgálat is megerősítette ezt az állítást. A svájci intézet többek között vizsgálta az egyes hőszigetelő anyagok kapcsán a gyártás, a szállítás, a tárolás, az alkalmazás, valamint az újrahasznosítás jelentette környezeti hatásokat is. Az összesített szempontrendszer szerint az építőiparban használt más hőszigetelő anyagokkal összevetve a grafit adalékos polisztirolhab kicsiny ökológiai lábnyomával még természetes alapanyagú hőszigeteléseket is maga mögé utasított.

Egy literből kétszázat

De miért is meglepő az a tény, hogy egy műanyag terméknek nemcsak kicsi az ökológiai lábnyoma, hanem potenciálisan segít is a klímaváltozás megfékezésében? A polisztirol hőszigetelés gyártásához ugyan valóban kőolaj szükséges, de amit elvesztünk a réven, azt sokszorosan visszakapjuk a vámon: egyetlen liter kőolajból készített EPS hőszigeteléssel 200 liter fűtésre felhasznált kőolaj takarítható meg (ami közel ugyanannyi köbméter földgázt jelent). A gyártás önmagában nem jár komoly környezetszennyezéssel: a termékek jellegzetes szerkezetét a polimerek habosításával érik el, majd az összetapadt buborékokból álló anyagot formázzák és vágják.  A gyártás során keletkező maradékot általában már a gyártó üzemben újrahasznosítják. A keményhab táblák 98%-ban levegőből állnak, így különösen könnyűek, ezáltal szállításuk sem ró súlyos terheket a környezetre, hiszen mozgatásuk kevesebb energiát igényel a járművektől.

Hasznos és újra hasznos

A polisztirol műanyagipari végtermék, így polisztirolból csak polisztirol termék készülhet az újrafeldolgozás során. Ezekből azonban igen széles skála áll rendelkezésre: a biciklis életmód nélkülözhetetlen kelléke, a biciklis sisak éppúgy polisztirolból van, mint a babzsákok töltete, a nagyobb méhészetek kaptárai, a hűtőládák bélései, vagy különböző díszek, táblák, virágcserepek, ételhordozók. Reciklált polisztirolból többek között horgász-úszók, bóják, hirdetőtáblák, csomagolóanyagok, sőt, még szörfdeszkák is készülnek. Újrahasznosított polisztirollal akár a mezőgazdaságban is találkozunk: a kevésbé szennyezett, vagy a nagyobb szennyeződésektől megtisztított őrleményt talajlazítóként kötött, általában agyagos talajhoz keverik, növelve annak átengedő képességét, és elősegítve a nedvesség és az oxigén áramlását a növények fejlődése érdekében.

A fő újrahasznosító: az építőipar

Házak csomagolásához kézenfekvő módon nem „mezei” csomagolóanyagot vetnek be, így a hőszigetelésre használt EPS nem azonos a mindennapi életben használt polisztirollal – egy lényegi különbség például az, hogy előbbit égésgátlóval is kezelik, míg utóbbinak erre nincs szüksége. Ám a hőszigetelési célú polisztirolt éppolyan sokoldalúan újra tudják hasznosítani: a kibontott táblák általában alsóbbrendű hőszigetelésként, vagy – ledarálva és cementtel keverve – a nálunk is használt könnyűbeton alkotóelemeként kezdenek új életet. Az őrléskor keletkezett finom port a téglagyárak használják pórusképző anyagként, vagy a vakolóanyagba keverve szigetelőanyagként hasznosítják. Érdekesség, hogy Németországban újrahasznosító kamionnal oldják meg a bontás helyszínén a feldolgozást, így az átvételi helyre történő szállítással sem terhelik a környezetet. Ausztriában pedig az EPS  hulladék  olyan keresett, hogy csak  nagyon  kis  mennyisége  kerül  építési  törmelékkel  keverve  a hulladéklerakóba, sőt, évente több, mint 100 000m³ EPS hulladékot még importálnak is az újrahasznosító üzemek.  A jövő zenéje a depolimerizáció néven ismert, ma még gyerekcipőben járó kémiai eljárás, amely a polisztirolt alkotóelemeire bontja, és az újrahasznosítás még szélesebb körét teszi lehetővé.
A polisztirol vagy hungarocell nem veszélyes hulladék, viszont a szelektív hulladékgyűjtőbe nem helyezhető, hulladékudvarokban lehet térítésmentesen leadni. Az EPS az összes települési szilárdanyag-hulladék tömegének és térfogatának kevesebb, mint 1% -át teszi ki. Érdemes figyelmet fordítani a szelektív gyűjtésére, hiszen minden tonna EPS újrahasznosítása 25 hektoliter olajat takarít meg!

Az elérhető energiahatékonyság

A 100%-ban újrahasznosítható polisztirol hőszigetelést mégis alacsony ára és optimális energiahatékonysága emeli a bolygó jövőjének őrei közé. A nagy szilárdságú, nedvességgel szemben nem érzékeny EPS mérsékelt ára miatt széles körben elérhető. Nagy előnye az EPS-nek, hogy a táblák anyaga nem irritálja a bőrt, a légutakat vagy a nyálkahártyát, nem található bennük kipárolgó kötőanyag, vágásakor nem keletkezik por. Ennek köszönhetően védőfelszerelés nélkül kezelhetők, használatuk – beépítésük – gyors és egyszerű. Az EPS hőszigetelés élettartama megegyezik az épület élettartamával, s mindezen idő alatt nem csökken hőszigetelő képessége. A hőszigeteléssel kapcsolatban mind többeknek kell felelős döntést hozni a közeljövőben: elsősorban az építkezők és lakásfelújítók, hiszen 2021. január elsejétől már csak olyan épületek kaphatnak használatba vételi engedélyt, melyek megfelelnek a közel nulla energiafelhasználás kívánalmainak. A hatékony hőszigetelés azonban sokkal többeket érint: ha az összes épület közel nulla energiafogyasztású lenne, településszinten akár 40-50 százalékkal csökkenne az energiafelhasználás, s általa a károsanyag-kibocsátás is. Ez pedig nemcsak a középtávú befektetést fontolgatóknak, hanem a bolygó jövőjéért aggódóknak is megnyugtató eredménnyel járna.

forrás: link