Energiatakarékos házak Austrotherm hőszigeteléssel

  • Különösen alacsony energiafogyasztás
  • Kellemes klíma télen-nyáron
  • Megtérülő befektetés
  • Értékes épület

 

A klímaváltozás napjaink legégetőbb kérdése. A nyakló nélkül elégetett fosszilis energiahordozók ugrásszerűen növelik a légkör széndioxid tartalmát, ami a globális felmelegedés egyik legfőbb hajtóereje. Ezt csak az energiafogyasztásunk mérséklésével és a megújuló energiaforrásokra való áttéréssel lehet visszafogni. Az európai adatok szerint az épületek létrehozása és üzemeltetése egy ország teljes energiafogyasztásának mintegy felét teszi ki. Lépnünk kell tehát, hogy csökkentsük az energiafelhasználásunkat; és ezt ott érdemes kezdeni, ahol a legtöbbet lehet megtakarítani. Épületeink energiaigényét lényegesen lehetne csökkenteni, anélkül, hogy ezt a komfortérzetünk megsínylené. Ráadásul, az épületek átlagosan 50 évig állnak, így az új épületekkel fél évszázadra meghatározzuk az ország energiaigényét. Ezért vált szükségessé, hogy széles körben alkalmazzuk az alacsony energiájú házak és a passzívházak koncepcióját. Az elmúlt években jelentős haladást tudunk felmutatni, de ez messze nem elég. 2030-ig legalább 40%-os kibocsátás-csökkentést (1990-hez képest), 32%-os megújuló arányt és 32,5 %-os  energiahatékonyság-javulást kell elérni. 
Magyarországon 2021. január elsejétől csak azok az épületek kaphatnak a használatba vételi engedélyt, melyek megfelelnek a közel zéró energiafogasztás követelményének (hatósági épületekre ez már 2019. január 1-től érvényben van). Ez a szabályozás a korábbihoz képest abban változik, hogy az épületek energiaveszteségét jelentős mértékben (25%) megújuló energiaforrásból kell fedezni. Ez nem egyszerű, de minél alacsonyabb a ház energiaigénye, annál könnyebben teljesíthető ez az előírás. Ezért célszerű az egyes szerkezetekre vonatkozó minimális hőátbocsátási tényező követelményt túlteljesíteni, mert így tudunk igazán energiatakarékos házakat létrehozni.  

 

A tervezés során érdemes az alábbi szempontokat figyelembe venni:

  • Északra zárt, délre nyitott tájolás
  • A falak hőátbocsátási tényezője ne legyen több,  mint 0,17 W/m2K
  • A tető hőátbocsátási tényezője ne legyen több, mint 0,12 W/m2K
  • Az ablakok üvegének hőátbocsátási tényezője ne legyen több, mint 0,9 W/m2K és kerettel együtt se haladja meg az 1,2 W/m2K értéket

Az energiatakarékos házak előnyei:

  • Kiváló hőszigetelés az épület minden határoló felületén Jelentős energiamegtakarítás a hagyományos épületekhez képest
  • Hőhídmentes szerkezetek
  • Télen-nyáron kellemes klíma a lakásban
  • Kellemes meleg falfelületek a legnagyobb téli hidegben is

Felújítás

A közel nulla energiafogyasztás követelményére felújítás során is figyelni kell. Nem lehetetlen ez a célkitűzés (passzívházat is lehet létrehozni meglévő épületből), bár az adottságok jelentősen tudják befolyásolni a végeredményt. 
Ha energetikai felújításra szánjuk magunk, és a határoló szerkezetek nem több, mint 25%-át érinti a beavatkozás, a közel nulla szintet nem teljeskörűen kell betartani. Az egész épület energiaigénye és a megújuló részaránya nem kell, hogy megfeleljen a 7/2006 TNM rendeletnek, de a beavatkozást elszenvedő épületszerkezet hőátbocsátási tényezője (U érték) nem lehet magasabb, mint a követelmény érték.
Amennyiben a beavatkozás ennél nagyobb léptékű (pl. egy teljes homlokzati felújítás), úgy már nem hagyhatjuk figyelmen kívül az épület energetikai besorolását, és az nem lehet rosszabb, mint a BB szint. Ilyen esetben viszont már megfontolandó, hogy nem a minimum, hanem a javasolt értékeket célozzuk meg, és így hozunk létre egy igazán energiatakarékos épületet. Hazánkban a legjobb példa erre  a dunaújvárosi Solanova projekt, ahol egy régi panelépületből alakítottak ki alacsony energiájú házat. Az  épület  lábazatára 12 cm EXPERT, a homlokzatra 16 cm  Austrotherm  AT-H80, míg a lapostetőre 20-28 cm vastag lejtésképző Austrotherm AT-N150 került.