Szigetelőanyagok többtényezős vizsgálata

A piacon sokféle szigetelőanyag található manapság, amelyek különböző tulajdonságokkal és előnyökkel bírnak az alkalmazási terület függvényében.  De ki az, aki meg tudja mondani, hogy melyik a jobb választás?
A hőszigetelő anyagok klímavédelmi szempontból kiváló termékek, de a vélemények eltérőek abban, hogy vannak-e környezeti szempontból előnyösebb anyagok, és ha igen, akkor melyek azok? A svájci Büro für Umweltchemie 2018-as tanulmánya egy differenciált és kiegyensúlyozott megközelítést ad a kérdés eldöntésére. A vizsgálat során különböző alkalmazási területeken többféle hőszigetelő anyagot több szempontból hasonlítottak össze. A klasszikus életciklus-hatásvizsgálati módszer mellett olyan kritériumokat is értékeltek, melyeket gyakran figyelmen kívül hagynak. Ezek közé tartoznak a beépítési költségek, az anyag alkalmassága az adott feladatra, a veszélyes anyagok kibocsátásának kockázata és az újrahasznosítási potenciál. A vizsgálat eredményeit pókháló diagramokon ábrázolták. Szándékosan nem egy számmal jelezték a termék környezetvédelmi teljesítményét: bár a felhasználó azt könnyebben értelmezné, de a részletes értékelés segítségével az anyagok eltérő előnyei és hátrányai jobban elválnak.

Hogyan működik a pókháló-diagram?

A pókháló-diagram jó megoldás a többtényezős elemzések grafikus bemutatására. Az ábrázolás hitelességéhez viszont néhány fontos szabályt be kell tartani:

  • A kiválasztott kritérium a teljes életciklust jellemezze, beleértve minden szempontot, ami fontos a szokásos gyakorlat szerint.
  • Minden kritérium a saját tengelyén jelenjen meg.
  • A kritériumok objektív jellemzőken és összehasonlítható adatokon alapulnak, amelyeket a legtöbb szakértő elfogad.
  • A tengely elnevezése is sugallja, hogy a kedvező értékek a pókháló külső részén helyezkednek el.

Az életciklus hatásvizsgálatot a diagram első négy tengelye (felülről, az óramutató járásával megegyező irányban) mutatja. A következő két tengely (alacsony beépítési költségek, alkalmazásnak megfelelés) kivitelezés helyszíni tényezőit, míg az alacsony kockázati potenciál tengely az alkalmazási fázissal kapcsolatos ökotoxikológiai kockázatot mutatja. Az utolsó tengely az életszakasz végén megjelenő nyereségeket jeleníti meg.
A szigetelőanyagok teljesítményarányos értékeléséhez a vizsgálati kritériumokat egy négyzetméter, meghatározott szigetelési teljesítményű szerkezetre vetítették. Ez az a funkcionális egység, ami tartalmazza magát a szigetelőanyagot és azokat az egyéb anyagokat, melyek hatásával vannak a szigetelési vastagságra (például rögzítések, dübelek, konzolok, stb.). A szigetelőanyagokat úgy választották ki, hogy az adott szerkezetben általánosan alkalmazott hőszigetelő anyagok mellé bio megítélésű termék is kerüljön. 

Lapostető hőszigetelések összehasonlítása
A vizsgált nem járható lapostető hőátbocsátási tényezőjét 0,14 W/m2K értékben határozták meg, ami a jelenlegi  hazai követelménynél (közel zéró energiafelhasználási modell, 0,17 W/m2K)  alacsonyabb, de a javasolt értéknél (0,12 W/m2K) megengedőbb. A szigetelőréteg vastagsága 15 cm-től (PUR/PIR) 26 cm-ig (kőzetgyapot), a felületi tömeg 4,35 kg/m2-től (grafit EPS) 41,16 kg/m2 (kőzetgyapot) terjedt (1. táblázat, 1. diagram
1. táblázat: Lapostető szigetelési súly m2-enként (R=7 m2K/W)

SzigetelőanyagFehér EPSSzürke EPSKőzetgyapotXPSPUR/PIRÜveghab
Felületi tömeg [kg/m2]5,224,3541,167,944,5624,05


Értékelés
A grafit adalékos EPS kapta a legjobb értékelést a nyolc tengely közül négyen. Ez a legjobb választás  a globális felmelegedés és a savas eső potenciál szempontjából, illetve a szürke EPS rendelkezik a legalacsonyabb beszerzési (anyag) költséggel. Mindkét EPS típus újrahasznosítható, ezek az anyagok rendelkeznek legnagyobb ilyen lehetőséggel az összes vizsgált anyag közül.
A lapos tetőkön használt kőzetgyapot nagy térfogatsúlyú, és ez az alkalmazhatóságra adott alacsony pontszám oka is. A kőzetgyapot újrahasznosíthatósága ellenére is alacsony visszanyerési potenciállal rendelkezik. Kevés energia takarítható meg ugyanis, ha az új és használt kőzetgyapotot keverik, mivel a kőzetgyapot gyártás primer energia fogyasztása nagyrészt a nyers ásvány vagy a használt kőzetgyapot  megolvasztásának köszönhető. 
Az XPS alacsonyabb pontszámot kapott, mint az EPS öt tengelyen, de azonos vagy jobb a nyári szmog-képzési potenciál, a felhasználási alkalmasság és az alacsony potenciális veszély tekintetében. Az eredmények fő oka az XPS nagyobb térfogatsúlya az EPS-hez viszonyítva. 
PUR/PIR-szigetelések rendelkeznek a tömegtermékek közül a legalacsonyabb hővezetési tényezővel,  és nagyrészt ezért ennek a terméknek a legalacsonyabb a belső energiatartalma. Nyári szmog potenciálja a többi termékhez képest viszonylag alacsony. A beszerzési költségei magasabbak, mint az EPS-é. 
Az üveghab lényegesen nehezebb, mint a műanyag habok, és ez megjelenik az eredményekben is. Ezen túlmenően kb. 10 kg/m2 bitumenre is szükség van a szerkezet (kompakt tető) kialakításához. 

Homlokzati hőszigetelés
A téglafal hőszigetelés utáni tervezett hőátbocsátási tényezője 0,2 W/m2K, ami ezúttal is a jelenlegi hazai minimum követelmény (0,24 W/m2K) és a javasolt érték (0,12 W/m2K) közé esik. A hőszigetelő lemezek rögzítésénél mindegyik anyagnál ragasztással és kiegészítő dübelezéssel is számoltak. A funkcionális egységre eső felületi tömeg a szürke EPS 2,45 kg/m2–os értékétől a fagyapot 25,59 kg/m2 -éig terjedt (2. táblázat, 2. diagram).
2. táblázat: Homlokzati hőszigetelés súlya m2-enként (R= 5 m2K/W)

SzigetelőanyagFehér EPSSzürke EPSKőzetgyapotPUR/PIRÜveghab
Felületi tömeg [kg/m2]2.85 2.4519.123.8725.59

Értékelés

A fehér EPS nagyon jó értékeket ad alacsony belső energiatartalma, alacsony globális felmelegedési- és alacsony savas eső potenciálja miatt. A pontszámok ezeken a tengelyeken kissé a szürke EPS alatt vannak. 

A szürke EPS pontjai a legjobbak alacsony energiatartalma és az alacsony savas eső potenciál tengelyeken. A globális felmelegedésre ugyancsak 10-es pontszámot kapott. Mindent összevetve a szürke EPS mutatta a legjobb eredményt az összes vizsgált anyag között. 
Az EPS nem tartalmaz veszélyes adalékanyagokat, így maximális pontot kapott alacsony veszélyességi potenciálra, és az újrahasznosítással való energia visszanyerés szempontjából az EPS komoly előnyökkel rendelkezik. 

A kőzetgyapot a második legjobb eredményt mutatja saját energiatartalom szempontjából. Más egyéb, gyártási fázisokkal összefüggésben lévő jellemzők tekintetében azonban pontjai mérsékeltek. A rendelkezésre álló adatok alapján a kőzetgyapot beszerzési költsége magasabb, mint a vizsgált anyagok közül bármelyiké. Ugyanakkor a felhasználhatóságra adott pontszám alacsony. Ezt az eredményt az anyag magas súlya, nedvességgel szembeni érzékenysége és a kivitelezéskor megkívánt biztonságtechnikai intézkedések indokolják, amikor a kivitelező munkásokat meg kell védeni az ásványi szálak hatásától. 

PUR/PIR–nek a legalacsonyabb a értéke, ezt az előnyt azonban lerontja az anyag testsűrűsége, ami kb. kétszerese a fehér és szürke EPS-ének. PUR/PIR a legtöbb tengelyen mérsékelt pontokat kapott. 

A fagyapot rendelkezik a legkisebb globális melegedési és nyári szmog potenciállal a vizsgált anyagok között. A fák növekedésük során szén-dioxidot kötnek meg ezért a fagyapot globális melegedési potenciálja negatív értékű. Az alacsony energia tartalom és alacsony savas eső potenciál értékei mérsékeltek.  A fa jó fűtőanyag, így az előállítás során bevitt energia nagy része visszanyerhető termikus hasznosítással.

Összegezve megállapítható, hogy a ragasztott homlokzati hőszigetelő rendszerekben (THR) a legkedvezőbb értékeket a grafit adalékos EPS adja, vagyis az ökológiailag tudatos vásárlóknak ez a legjobb választás.

Megjelent: Magyar Építéstechnika 2019/8 szám