Hogyan változik az energetikai szabályozás 2021. január 1-től?

Hol a határ?

(avagy már megint vastagabban kell szigetelni?)

Sokszor vetik fel a fenti kérdést, ha az új hőtechnikai szabályozás a téma. És valóban: túl vagyunk már az értelmes határon? Vagy még mindig a környező országok után kullogunk?

Ahhoz, hogy világosan lássuk, hogy mikor milyen előírások érvényesek, érdemes visszamenni a gyökerekhez. Az épületenergetikát szabályozó 7/2006 TNM rendelet három szempontot állított fel: az egyes szerkezetek energetikai minőségét, a teljes épületburok átlagos hőveszteségét, végül az épület - beleértve a hőtermelő berendezéseket is - egészének energiaigényét kell korlátok közé szorítani. Egy új épület esetében mind a három szempontnak meg is kell felelni. Nevezzük ezt a modellt régi határértéknek.

Mint ismert, 2019 január 1-től a hatósági épületeket már a közel zéró széndioxid kibocsátási modell (ezt szokták kicsit leegyszerűsítve közel zéró energiafelhasználásnak nevezni) szerint kell szigetelni, és ez lesz érvényes 2021. január 1-től minden épületre. Viszont a szabályozást már most be kell tartanunk, a hatályba lépés módja miatt.

Eddig ugyanis az épület energetikai megfelelőségét az engedélyezési folyamat során ellenőrizték, vagyis csak az az épület kapott építési engedély, amely ennek megfelelt. Más a helyzet viszont a közel nulla modell esetében, itt ugyanis a használatba vételi engedély megadásánál ellenőrzik a már felépített házat. Mondhatjuk azt, hogy eddig a bemenetnél volt az ellenőrzés, amiről áttérünk a kimeneti ellenőrzésre. Ha tehát valaki 2017-ben még a régi modell szerint kapott építési engedélyt, és e szerint építette meg a házat, amire 2021-ben kérné meg rá a használatba vételi engedélyt, úgy azt nem fogja megkapni. És nem is tudja teljesíteni, hiszen a ház energiaigényének legalább 25%-át  közelben megtermelt megújuló energiaforrásból kell biztosítani.

De a rendelet alkotók további ötletekkel is szórakoztatják a szabálykövető szakmagyakorlók életét. A 7/2006 TNM rendelet tavaly november 28-án kapott egy (hibajavító) módosítást. Korábban ugyanis a szoláris nyereséget duplán lehetett figyelembe venni: egyszer az épület energiaigényének csökkentésére, egyszer pedig a megújuló részarányba is beszámítható volt. A hibajavítást úgy oldották meg, hogy a szoláris nyereséget a megújuló részaránynál nem lehet figyelembe venni. Ez azzal a következménnyel jár, hogy aki a benapozást figyelembe vette a szabály szerint, annak a megújuló részarányt meg kell növelnie, mert már nem fogj elérni a kötelező 25%-os arányt. Márpedig azok az épületek, melyeket jövő év elején szeretnének átadni, azoknak a tervezése már rég befejeződött, mi több, valószínűleg a szerkezeti, energetikai kivitelezésen is túl vannak már. És januárban pedig keresni fogják rajtuk az egynegyed megújuló energiát, amit a rendelet hibajavítása miatt nem tud teljesíteni, pedig mindenki szabálykövető volt. Ha lehetséges még, úgy az egyik legjobb megoldás, ha további hőszigeteléssel csökkentjük az épület energiafelhasználását, így a megújuló energia nagyobb részarányt fog kéviselni az energiaháztartásban, és így teljesíthetővé válhat a követelmény.

Homlokzati hőszigetelési vastagság GRAFIT REFLEX® alkalmazása esetén

 

 Falazóanyag

Passzívház

 

Javasolt érték

 

Rendelet szerint

  
      

Vasbeton (15 cm)

30

 

18

 

12

kőfal (40 cm)

30

 

18

 

12

Mészhomok tégla (25 cm)

30

 

18

 

12

Kisméretű tömör tégla (38 cm) B30 tégla (30 cm)

30

 

16

 

11

Kettős méretű, kevéslyukú tégla (38 cm)

30

 

16

 

11

Soklyukú tégla (25 cm)

30

 

16

 

11

TB50 tufabeton, kohóhabsalak blokk (30 cm)

30

 

16

 

11

Gázbeton (30 cm)

28

 

15

 

10

UNIFORM 13/19

30

 

16

 

10

Poroton 45/19

30

 

15

 

10

Vázkerámia 30 NF

25

 

14

 

8

Vázklerámia 38 NF

24

 

12

 

7

Vázkerámia 44 NF

24

 

11

 

6

Házgyári falpanel

28

 

15

 

10