Tippek felújításhoz, építkezéshez

40-50 évvel vagy még korábban épült lakóházak felújításánál a feladat lista élén az energetikai célú felújítások
állnak. Fontossági sorrendben a nyílászárók cseréje és a hőszigetelés fej-fej mellett végeznek és valóban, érdemes
a kettőt lehetőleg egyszerre elvégezni. A hőszigeteléssel kapcsolatban még mindig számos tévhit, szájhagyomány
útján terjedő „legenda” kering. Melyik a megfelelő anyag? Számít-e a vastagság? Hol kezdjük a szigetelést?
Fontos-e a tető, a padlás szigetelése? Ezekre a kérdésekre keressük a választ Kruchina Sándor vezető
szaktanácsadóval.

Vegyünk példaként egy 70-es években épült, 80 négyzetméteres családi házat, melynek padlásterét 10 évvel később még 40 négyzetméternyi lakható térrel bővítették. A ház megérett a felújításra, a tulajdonosok a hőszigetelésre kontcentrálnak. A gazdag kínálatból – kőzetgyapot, EPS, grafitos szigetelés – melyik szigetelőanyagot válasszák?

Fontos leszögezni hogy az említett három, a homlokzaton legáltalánosabban használt szigetelőanyag mindegyike alkalmas arra, hogy az épület komfortos és energiatakarékos legyen. Ám sokaknak van egyéb preferenciája. Egyesek a szálas- szúrós, porzó anyagokat nem kedvelik, mások környezetbarát megoldást keresnek és vannak,
akik a leghatékonyabban szeretnék elkölteni forintjaikat. Ezek mind-mind olyan szempontok, melyek befolyásolják a döntésüket. Mivel a mai energetikai elvárásainkat csak jelentős vastagságú szigetelőanyaggal érhetjük el, ezért inkább a hatékonyabb, több centiméterrel vékonyabb rétegben is azonos mértékben szigetelő grafitos EPS-t érdemes választani.

Mennyi idő múlva számíthatok a megtérülésre?

Azonnal. A felújított épületek ugyanis akár 15%-al magasabb négyzetméterárat jelentenek a piacon, vagyis ahogy levonulnak a mesterek, máris megnövekedett a ház értéke. És a mai árakat ismerve az egész házra vetítve lényegesen több lesz, mint a befektetett pénz. Az alacsony rezsi költség pedig csak a befektetésünk kamata lesz, amit minden fűtési
szezonban realizálunk.


Milyen munka előzze meg a szigetelést? (nyílászáró csere? Vagy ez elég utána?) Érdemes-e egyáltalán homlokzati szigetelésben gondolkodni a nyílászárók cseréje nélkül? Ha a büdzséből csak az
egyikre futja, akkor melyik legyen inkább?

A legjobb mindig az, ha teljeskörű a felújítás. Épületszerkezetek, nyílászárók, gépészet – de kinek van erre egyszerre pénze? Ha egyszerre nem tudunk mindent megcsinálni, akkor azt gondolják át, mi a legkritikusabb. Ha az ablakoknál fütyül a szél, akkor azzal érdemes kezdeni. Ha a padlás födem csupasz beton béléstest, úgy ott lássunk neki. Ha egy mód van rá, azért érdemes a nyílászárót és a homlokzat szigetelést egy ütemben csinálni, hogy később ne kelljen a már elkészült, jó szerkezeteket megbolygatni. Az ablakokat meg tegyük ki a külső falsíkra, hogy a káváknál a befordulást megússzuk, így nem lesz hőhidas a szerkezetünk.

Födém és tető szigetelés mikor legyen? (előbb a homlokzat vagy előbb a födém?)

Ha a padlásfödém nem szigetelt, úgy kezdjük azzal. Ez a legegyszerűbb, házilagosan kis kivitelezhető munka, és mivel a hő felfele terjed, a tető/ födém egy négyzetméterén több energia távozik, mint a homlokzat egy négyzetméternyi felületén. Ha viszont a tetőtér be van építve, és a ferde sík is szigetelést kíván, akkor ezt halasszuk későbbre.
 

Manapság kevés a szakember, mindenkinek minden azonnal kell. Egy szóval: rohanunk. Érthető, hiszen időből van a legkevesebb, mégis tartós és megtérülő beruházást szeretnénk. Mennyi ideig tart ki a homlokzati szigetelés és mikor érik meg egy újabb cserére?

A hatvanas évek eleje óta ismert a homlokzati hőszigetelő rendszer, vagyis már 60 év tapasztalata halmozódott fel. Úgy tűnik, a hőszigetelő rendszerek ugyanolyan időtállóak, mint maga az épület, minek a falára rákerül. Műszakilag nem avulnak el, nem mennek tönkre, nem romlik le a hőszigetelő képeségük. Más kérdés, hogy az évtizedekkel ezelőtt általánosan használt 4-5 cm-nyi szigetelés ma már nem elég, ki kell egészíteni. Rossz esetben ez azt jelenti hogy le kell bontani a falról, de ma már vannak olyan megoldások, hogy „szigetelés a szigetelésre”, vagyis bontás nélkül lehet a mai igénynek megfelelő pótlólagos hőszigetelést felvinni a falra. Vagyis a fizikai avulás nem játszik számottevő szerepet, de az erkölcsi avulással már számolnunk kell. De nyilvánvaló, hogy van egy ésszerű határa a hőszigetelésnek, és ha a mai ajánlásoknak megfelelően szigetelünk, az sokáig nem fog elavulni.

(A homeinfo nyomán)

Miért fontos a szigetelés tekintetében komplexen gondolkodni? (homlokzat, lábazat, födém, nyílászáró, stb.)

Az egyik legfontosabb szempont, hogy a szigetelést megszakítatlanul vezessük körbe az épületen, a termikus burok sehol ne szakadjon meg. Mint ahogy télen is kabát, sapka, sál vesz körbe minket, de azért az orrunk le tud fagyni. Ezt tudjuk elkerülni egy jól megtervezett hőszigeteléssel. Ha elmarad valamely szerkezeti rész hőszigetelése, úgy ott erőteljes hőhídhatás alakul ki, ami páralecsapódáshoz, penészesedéshez vezethet, és így állagvédelmi, de akár egészségügyi kockázatokat is jelenthet. A másik, hogy az energiatermelést is az igényeinkhez igazítsuk, és ne legyen se túl- se alulméretezett a gépészet.