(Öko)tudatos hőszigetelés – nemcsak hasznos, de szabályos is

Nem kell ahhoz jósnak lenni, hogy biztosra állíthassuk: az építkezésekben érintettek körében – legyen az megrendelő, tervező vagy kivitelező – rövid időn belül slágertéma lesz a hőszigetelés. Az idén még csak a hatósági épületekre bevezetett új, az eddigieknél jóval szigorúbb épületenergetikai szabályozás 2021-től már minden építkezést érint, aminek a kulcsátadása ezután a dátum után várható! A Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesülete (MEPS) évek óta folytat ismeretterjesztő kampányt az energiatudatosság jegyében,  2019. március 20. és május 20. között a fogyasztók széleskörű lekérdezésével járt utána, hogy milyen ismeretekkel rendelkeznek a szabályozás változásairól és a hőszigetelés témájáról.
Mivel egy-egy épület kulcsrakészre való kivitelezése legkevesebb egy-másfél évig, de jellemzően még tovább is eltart, könnyű belátni, hogy a már folyamatban lévő építkezések igen tekintélyes hányada érintett az újfajta szabályozásnak való megfeleltetésben.
A szigorúbb szabályok hátterében az áll, hogy az Európai Unió részben környezetvédelmi, részben energiagazdálkodási megfontolásból célul tűzte ki az összes energiafogyasztás 11 százalékos csökkentését. Ennek a törekvésnek az egyik legfontosabb eleme, hogy 2020. december 31-től valamennyi új épületnek közel nulla energiaigényűnek kell lennie.

A hőszigetelésről való gondolkodás régen és ma

A hőszigetelésről való gondolkodás sokat változott az elmúlt évtizedekben: eleinte a hőszigeteléstől elsősorban csak az épület állagmegóvását várták el. A hetvenes évek olajválsága fordította először a figyelmet a költséghatékonyság felé: az energia drágább lett, a jó hőszigeteléssel pedig pénzt takaríthatott meg a lakástulajdonos. A kétezres évek elején az ukrán gázvitával az energiaellátás biztonsága megingott, és szembe kellett nézni annak hátulütőivel, hogy a felhasznált energia 70-80%-a importból, politikailag labilis területekről érkezik. Ma, amikor évről-évre saját bőrünkön érezhetjük a klímaváltozás hatásait, a környezettudatosság is bekerült a hatékony hőszigetelés melletti érvrendszerbe.
A szemlélet változásainak megfelelően változott az épületenergetikai szabályozás is, bár hazánkban kissé faramuci módon: míg Németországban például ötévente vizsgálják felül az aktuális hőtechnikai szabályozást, addig Magyarországon a szabályozás megváltoztatásából szinte teljesen hiányzik a fokozatosság.

Változás kevés átmenettel

A közelmúltban – 2015-ben és a 2018-ban – bevezetett szabályok arról tanúskodnak, hogy az épületenergetikai törekvéseket a költséghatékony modell bevezetése vezérelte, míg a 2019-es és 2021-es rendelkezések a közel zéró energiafelhasználású modell bevezetéséről fognak szólni. Csakhogy a két modell bevezetése között van egy különbség: míg az elsőnél a terveknek kellett megfelelniük a szabályoknak, a második esetében az energetikai megfeleltetést a kész házra vonatkoztatják, s a használatba vételi engedély kiadásához kötik. A kettő keresztmetszetében pedig ott vannak azok az építkezések, melyek akkor kezdődtek el, amikor még elég volt a tervezőasztalon bizonyítani az energetikai szabványok meglétét, de kulcsátadáskor a használatba vételi engedély megszerzéséhez már a jóval szigorúbb szabályozásnak kell megfelelniük.
Az épületenergetikai szabványokat a ház- és lakásfelújításoknál is érvényesíteni kell, bár a szabályozás ez esetben megengedőbb. Míg kismértékű – a teljes épület legfeljebb egynegyedét érintő – felújítás során csak a felújítandó részre kell koncentrálni a megfeleltetésnél, addig a nagyobb felületet (például a homlokzatot) érintő felújításoknál már jóval összetettebb a szabályozás.

98% levegő, minimális környezetterhelés

A környezettudatosságot és az energiamegtakarítás maximalizálására való törekvést már a hőszigetelő anyag megfelelő megválasztásával érvényesíthetjük: a 98%-ban levegőből álló, fokozott hőszigetelő képességű grafit adalékos polisztirolhab például a svájci Büro für Umweltchemie 2018-ban nyilvánosságra hozott, többszempontú elemzése szerint a teljes életciklusa alatt csak minimális környezeti terhelést jelent, és kifejezetten ökotudatos választás az építkezőnek.
Ahhoz, hogy az új előírásoknak megfeleljünk, a gazdaságos, korszerű polisztirol hőszigetelés vastagságát mindössze 5-10 cm-el kell növelni, ami egy építkezés egészéhez viszonyítva elenyésző összeggel növeli a teljes költségvetést. A vastagabb, hatékonyabb hőszigetelés hamar behozza az árát: alacsonyabb lesz a fűtésszámla, kevesebb légkondicionálási költséggel kell számolni, összességében csökken a környezetet is terhelő fűtési és a hűtési energiafelhasználás.
A tervezett vagy folyamatban lévő építkezéshez és a felújításokhoz egyaránt hasznos iránytűt kínál a Hőszigetelj a holnapért! (hoszigeteljaholnapert.hu) honlap, melyen keresztül a Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesülete (MEPS) ad tájékoztatást a környezet- és pénztárcakímélő polisztirol hőszigetelésről. A honlap címe beszédes: nemcsak a környezetterhelés csökkentésére való törekvést jelzi, hanem azt a tényt is, hogy a szabályozásban bekövetkező változások gyorsasága indokolttá teszi az időben cselekvést. Aki nem szeretne az utolsó pillanatban vészforgatókönyveken gondolkodni, az már a tervezőasztalon számol a szabványoknak megfelelő, hatékony hőszigeteléssel.