Körkörös gazdaság a hőszigetelésben

Az éptőanyagok eleve jó pozícióban vannak a körkörös gazdaság tekintetében: ezek hosszú ciklusú termékek, élettartamuk optimális esetben az épület élettartamával megegyező. Így van ez az EPS szigetelő anyagokkal is, melyek a hazai és külföldi laboratóriumi és valós idejű vizsgálatok szerint is legalább 50-100 évig megőrzik minőségüket, ami az épületek átlagos fennállási idejével azonos.

A hőszigetelésnél viszont nem csak a fizikai avulással, tönkremenetellel kell számolnunk, hanem az erkölcsi avulással is. A 30 évvel ezelőtti 4-5 cm vastag homlokzati hőszigetelés ma már nem elégséges, többre van szükségünk, hogy valóban energia- és károsanyag takarékosan tudjuk üzemeltetni komfortos lakásunkat. Ilyenkor is az első gondolat a javítás: meg tudjuk-e növelni a szerkezet hőszigetelő képességét? A válasz erre igen, ma már számos olyan hőszigetelő rendszer áll rendelkezésünkre, melyet a meglevő hőszigetelésre lehet feltenni. Ezek minősített, biztonságos, környezetbarát megoldások, melyek széleskörű alkalmazásával fokozottan óvjuk környezetünket.

Számolnunk kell azzal a hulladékkal is, ami igazából termékként sem hasznosul. Minden gyártás során képződik hulladék: a végső méretre vágás, a nem sikerült termékek kezelésének felelőssége is a gyártót terheli. A polisztirolhab hőszigetelő anyag ebből a szempontból is ideális: az ilyen anyagok apró szemcsékre őrölve újrahasznosíthatók, és a gyártási folyamatba visszavezethetők. Az Austrotherm Kft. három gyárából semmilyen polisztirolhab hulladék nem kerül ki. Ugyancsak nem töltik be céljukat azok az anyagok, melyek a beépítés során válnak hulladékká, mint például a vágási maradékok, károsodott termékek. Ezek feldolgozására speciális cégek szakosodtak, akik (térítés fejében vagy anélkül) átveszik, és feldolgozzák különféle használati tárgyakat készítve belőle a ruhafogastól a műanyag virágcserépig.

De az építmények sem az örökkévalóságnak készülnek – kivéve talán a piramisok, de azok szigetelési szempontból irrelevánsak. Ha bontásra kerül az épület, úgy a hőszigetelés előtt több lehetőség áll: az újrahasznosítás (pl. őrlés, és adalékanyagként való újrahasznosítás könnyűbetonba, vagy más könnyű termékekbe kiégő részként) és az energetikai hasznosítás. A hulladékégetőkben bekerülő anyagoknak nem elégséges a fűtőértéke ahhoz, hogy önmagában biztosítsa a hatékony égést (ez különösen a dinnyeszezonban igaz a nagymennyiségű víz bevitele miatt), ezért többlet tüzelőanyagot kell hozzáadni. Ezt tudja az EPS szolgáltani, így az évtizedekkel ezelőtt kibányászott olaj mint fűtőanyag hasznosul. Jelenleg Európában az építési célú EPS kétharmada hasznosul valamilyen formában, és csak a maradék kerül lerakásra, de a fejlesztés alatt álló kémiai hasznosítás erre is megoldást nyújthat.

És végül ejtsünk szót azokról az EPS termékekről, melyekkel a legtöbbször találkozunk, a csomagolóanyagról. Ezeket nem szívesen dobjuk a kukába már csak méretük miatt is, de sokszor nem tudjuk, mit is kezdjünk vele. Érdemes megkeresni a helyi házhoz menő szelektív hulladékgyűjtő társaságot, mert számos helyen nekik is átadható, de a hulladékudvarokban is leadható. Az EPS nem minősül veszélyes hulladéknak, nem igényel különleges elbánást úgy kell kezelni, mint a természetes fa termékeket. A legjobb megoldás tehát, ha szakszerű feldolgozásra adjuk át az ilyen anyagokat, ezzel védjük leginkább környezetünket.