Sorry, the requested view was not found.

The technical reason is: No template was found. View could not be resolved for action "webPushNotification" in class "Seam\SeamTemplate\Controller\TemplateController".

Környezetvédelem és az EPS

 

A bonni Építési anyagok Környezetvédelmi Szervezete (Institut Bauen und Umwelt e. V., IBU) a közelmúltban frissítette az építési anyagokra kiadott környezetvédelmi terméknyilatkozatokat. A kutatás során számos anyagot és terméket vizsgáltak meg, csak a polisztirol esetében Európa 13 országának 24 gyártóüzeméből vettek mintát, és értékelték azokat ökológiai szempontból az ISO 14025 szabvány szerint. Az új környezetvédelmi terméknyilatkozat (EPD) a termékek teljes életciklusát vizsgálja, a gyártástól a megsemmisítésig. Az új eredmények szerint beigazolódott, hogy alaptalanok voltak az EPS-el szembeni fenttartások, a környezettudatos vásárlók is nyugodtan használhatják ezt a kedvező árú, széleskörűen alkalmazható hőszigetelő anyagot, mivel a korábbi rangsor megfordult, és a polisztirol kiemelkedően környezetbarát anyagnak bizonyult. A homlokzati hőszigetelő rendszerek estében egyértelmű győztes a polisztirol. Nem csak a nem megújuló energiaigény szerin, hanem az üvegházhatáshoz és a savasodáshoz való hozzájárulása szempontjából is megelőzte az ásványi hab, ásványi szálas és az ökológiai alternatívának tartott fagyapot termékeket is. Az EPS alapanyaga kőolaj, de egy köbméter hőszigetelő anyag előállítása nagyon kevés nyersanyagot igényel. A polisztirol 98%-a levegő és 2%-a polisztirol. Az hatékonyságát jól mutatja, hogy minden egyes liter olaj, amiből hőszigetelő anyag készül, átlagosan 200 liter olajat takarít meg. A kőolajat ezek szerint leginkább hőszigetelő anyagok gyártására kell felhasználni.

A környezetvédelmi terméknyilatkozatokat többnyire nem egyes cégek, hanem a cégek szakmai szervezetei kérik meg, mivel ez nem gyártmány, hanem anyagspecifikus jellemző. Az Austrotherm (mint az EUMEPS és az FPX tagja) anyagaira vonatkozó EPD-k az alábbi linkekről tölthetők le:

Austrotherm AT-H80 környezetvédelmi terméknyilatkozat

Austrotherm GRAFIT 80, GRAFIT REFLEX környezetvédelmi terméknyilatkozat

Austrotherm AT-N100 környezetvédelmi terméknyilatkozat

Austrotherm AT-N150 környezetvédelmi terméknyilatkozat

Austrotherm AT-N200 környezetvédelmi terméknyilatkozat

Austrotherm GRAFIT 100 környezetvédelmi terméknyilatkozat

Austrotherm EXPERT termékcsalád környezetvédelmi terméknyilatkozat

Austrotherm XPS környezetvédelmi terméknyilatkozat

 

 

Szigetelőanyagok összevetése

 

A piacon sokféle szigetelőanyag található manapság, amelyek különböző tulajdonságokkal és előnyökkel bírnak az alkalmazási terület függvényében.

Tudjuk, hogy a hőszigetelő anyagok klímavédelmi szempontból kiváló termékek, mégis eltérnek a vélemények arról, hogy vannak-e környezeti szempontból előnyösebb anyagok, és ha igen, akkor melyek ezek? A fenntarthatóságra vonatkozó állításokat gyakran egy konkrét tulajdonságot emelnek ki, és ezt sulykolják, mint az összehasonlítás egyedül lényeges paramétere. Ilyen lehet például a primer energiafogyasztás vagy az újrafeldolgozhatóság. A svájci Büro für Umweltchemie 2018-as tanulmánya egy teljesebb, differenciált és kiegyensúlyozott megközelítést ad a fenntarthatóság értékelésére. A vizsgálat során különféle hőszigetelő anyagokat több szempontból hasonlítottak össze azonos alkalmazási területeken. A kiválasztott kritériumok a szigetelő anyagok teljes életciklusára vonatkoznak. A klasszikus életciklus-hatásvizsgálati módszer mellett (ami szorosan kapcsolódik a termék műszaki teljesítményéhez) olyan kritériumokat is számba vettek, amelyeket gyakran figyelmen kívül hagynak az anyagok fenntarthatóságának értékelése során. Ezek közé tartoznak a beépítési költségek, az anyag alkalmassága az adott feladatra, veszélyes anyagok kibocsátásának kockázata és az újrahasznosítási potenciál a felhasználási szakasz végén.

A vizsgálat eredményeit a kidolgozott szempontok alapján minden egyes hőszigetelőanyagra vonatkozóan pókháló diagramon mutatjuk be. Szándékosan nem egy számmal jeleztük a termék környezetvédelmi teljesítményét. Bár az egyetlen pontszámot a felhasználó könnyebb lenne értelmezné, de az anyagoknak eltérő előnyei és hátrányai lehetnek, és azok így jobban megjeleníthetőek.

 

A pókháló-diagram jó megoldás a többtényezős elemzések grafikus bemutatására, és összetett

1. A kiválasztott kritérium a teljes életciklust jellemezze, beleértve minden szempontot, ami a szokásos gyakorlat szerint fontosak.

2. Minden kritérium a saját tengelyén jelenik meg.

3. A kritériumok objektív jellemzőken és összehasonlítható adatokon alapulnak, amelyeket a legtöbb szakértő elfogad.

4. A tengely elnevezése sugallja, hogy  kedvező értékek a pókháló külső részén helyezkednek el.

5. A tengelyek egy adott alkalmazás eredményeire vonatkoznak, nem lehet különböző alkalmazások diagrammjait összehasonlítani.

Az életciklus hatásvizsgálatot az első négy kritérium (a tetejéről az óramutató járásával megegyező irányban) mutatja. A következő két tengely (alacsony beruházási költség, alkalmazási alkalmasság) a kivitelezés helyszíni tényezők, míg az alacsony potenciál kockázatú tengely a az alkalmazási fázissal kapcsolatos ökotoxikológiai kockázatot mutatja. Az utolsó tengely az életszakasz végén megjelenő nyereségeket mutatja be.

A szigetelőanyagok teljesítményarányos értékeléséhez a vizsgálati kritériumokat egy négyzetméter, meghatározott szigetelési teljesítményű szerkezetre vetítették (funkcionális egység). A hőtechnikai teljesítmény, vagyis a hővezetési ellenállás (R érték) magában foglalja a szigetelést, a tartószerkezetek és a hőhidak hatását is. A funkcionális egység tartalmazza a magát a szigetelőanyagot és egyéb anyagokat, melyek hatásával vannak a szigetelési vastagságra (például rögzítések, dűbelek és konzolok, stb.). Az alábbi 1. táblázat áttekintést nyújt az R-értékekről, valamint az összes alkalmazásban figyelembe vett szigetelőanyagról.

 

Alkalmazási terület/ R érték

Anyagok

Járható lapostető, 7 m2K/W

fehér EPS, GRAFIT, Kőzetgyapot, XPS, PUR/PIR, habüveg

Homlokzati hőszigetelő rendszer  5 m2K/W

fehér EPS, GRAFIT, Kőzetgyapot, PUR/PIR, fagyapot

Pincefal, 5 m2K/W (talajpára, talajnedvesség jelenlétében)

fehér EPS, XPS, PUR/PIR, habüveg

Padló hőszigetelése betonlemez felett 4 m2K/W

fehér EPS, Kőzetgyapot, XPS, habüveg

 

A szigetelőanyagok úgy lettek kiválasztva, hogy az adott szerkezetben leggyakrabban alkalmazott hőszigetelő anyagok mellé általában bio megítélésű termék is kerüljön.

Homlokzati hőszigetelések összehasonlítása

A homlokzati fal tervezett hőátbocsátási tényezője 0,2 W/m2K, a szigetelendő fal tégla. Mindegyik hőszigetelő lemez ragasztással és dűbelezéssel kerül rögzítésre, Az alkalmazott anyagok a széles körben elterjedt fehér EPS, szürke EPS, valamint kőzetgyapot s PUR/PIR. Az ökológiai alternatíva a fagyapot volt

Megállapítható, hogy a homlokzati hőszigetelő rendszerekben messze a legkedvezőbb értékeket tudja a grafit adalékos EPS, vagyis az ökológiailag tudatos vásárlóknak ez a legjobb választás.

Hőszigetelés és környezetvédelem

 

Azon problémák közül, melyeknek megoldását a 20. század jórészt ráhagyta századunkra, a legfontosabbak közé tartozik a környezet védelme.

E fogalomkörbe sorolható az élővilág védelme, a természetes erőforrásokkal való takarékosság, az egészségkárosító tevékenységek elhagyása, és talán legátfogóbb értelemben a bolygónk sorsáért érzett aggódás.

Most rosszul állunk mind e kérdésekben. Naponta pusztulnak ki állat- és növényfajok, egészen rövid, szinte emberéletnyi határideje van a rendelkezésre álló természetes olajkincsnek. Az emberi tevékenység szennyezi a levegőt, a vizeket, a talajt, már a világűrt is. És itt áll megoldatlanul a Föld bolygót veszélyeztető katasztrófapáros: a globális felmelegedés és a földi életet lehetővé tevő magaslégköri ózonpajzs vészes fogyása. Egyformán felelős a megoldások keresésében az ipari termelés és a közlekedés csakúgy, mint a fűtés.

Épületeink hőszigetelése nemcsak gazdasági kérdés, hanem az említett veszélyforrások okaira és következményeire is hatással bíró tényező. A hatékony hőszigetelés által megtakarítható fűtési igény egyszersmind a globális felmelegedést okozó széndioxid-kibocsátást is csökkenti, takarékoskodik a kőolajkészletekkel. Ebben az értelemben a hőszigetelés méretezése, a használt anyagok kiválasztása, a beépítés módja mind olyan kérdések, melyek hatással vannak környezetünkre.

Az AUSTROTHERM expandált polisztirol habok előállítása, bár kétségkívül a vegyipar tevékenységének a része, a lehetőségekhez képest figyelembe veszi a környezetvédelem szempontjait. A polisztirol eredendő nyersanyaga a szerves kőolaj. Viszont a késztermék térfogatának mindössze 2 %-a ténylegesen polisztirol, a maradék 98 %-a levegő, tehát az alapanyag felhasználás viszonylag kicsi és hulladékmentes. A habosító és töltőanyag nem tartalmaz az ózonpajzsot veszélyeztető anyagokat, freont és más halogénszármazékokat.

Nézzük egy példán, hogy alapanyag-felhasználás szempontjából mit jelent az AUSTROTHERM hőszigetelő anyagok alkalmazása. Tekintsünk egy átlagos, 400 légköbméter hasznos térfogatú családi házat. Hőszigeteljük a külső falait, tetőszerkezetét és talajon fekvő padlóját a hatályos méretezési szabványok szerint, AUSTROTHERM AT-H80, AT-N30, AT-N100 expandált polisztirol hablemezzel! Ehhez, az alapanyagok és a gyártástechnológia összes igényét tekintve 670 liter nyersolaj szükséges. És hasonlítsuk össze ezt az adatot azzal, hogy a megfelelő hőszigetelés a ház átlagosan 50 éves élettartama alatt milyen nagyságrendű energiahordozót takarít meg? Nos ez az érték kb. 93 ezer literre adódik! Más megfogalmazásban ez azt is jelenti, hogy mindössze néhány hónap, körülbelül egy fűtési szezon szükséges ahhoz, hogy a beépített nyersanyag mennyiségileg megtérüljön.

Bár a hőszigetelési szabványok az idők folyamán leginkább az energiahordozó-árak változását követve szigorodtak, e harmincéves folyamat során jelentősen csökkent a fűtési energia mennyiségével az emisszió is. A már említett, 400 légköbméteres ház esetében a fűtési energia megtakarítása egy másik fontos környezetvédelmi probléma, a széndioxid-kibocsátás szempontjából is érdekes adatot szolgáltat. Az 1970 előtti szabványok alapján e ház egy éves CO2-kibocsátása 8,1 kg lehetett, ma ez az érték az EN szabványok szerint mindössze 2,2 kg. (természetesen ezen tendenciában nemcsak a fűtési igény hőszigetelés eredményezte csökkenése, hanem a fűtőberendezések korszerűsödése is szerepet játszik)

Ha általában a környezetvédelemről beszélünk, sokszor nem is gondolunk rá, hogy e témakörbe az egészséges, komfortos lakókörnyezet is beletartozik. Az épületek külső határoló szerkezeteinek hővédelme, hőszigetelése teszi lehetővé azt, hogy az éves hőingadozás széles intervalluma (ami -25 és +35°C között akár 60 fok is lehet) ellenére egy lakószoba belső hőmérséklete állandóan 20 és 25°C között legyen. Ennek legegyszerűbb egyszeri befektetése a megfelelően méretezett és kivitelezett hőszigetelés. Sokkal energiaigényesebb és ezért drágább a klímaberendezések használata, nem is beszélve arról, hogy lakótérben a gépi szellőzés a beltéri párásság nagyfokú elvonása miatt nem is igazán egészséges. Nagyon fontos, a hőszigeteléssel összefüggő egészségi kérdés a páralecsapódás kérdése. Azokon a helyeken, ahol a hőszigetelés nem kielégítő (pl. hőhidak), a lokálisan kicsapódó pára penészgombák és más, az emberi egészségre ártalmas organizmusok telepszenek meg, asztmatikus, allergikus panaszokat okozva az arra érzékenyeknek. Ki gondolná, hogy amikor a koszorú elé helyezzük a megfelelő méretű AUSTROTHERM koszorú hőszigetelő elemet, akkor tulajdonképpen a lakókat kíméljük meg kellemetlen betegségek kockázatától?!

- Eddigi sikereinket is részben annak köszönhetjük, hogy sokféle terméket gyártunk. Sok új megoldást mi vezettünk be a hazai piacra, így a lépéshang-szigetelő lemezeket, vagy a lejtésképző hőszigetelő elemeket, amivel 1999-ben Construma Nagydíjat nyertünk. Jelenleg is több termékünk van bevezetés alatt, és reméljük, ez a folyamat nem fog itt megszakadni.

Közismert, hogy a műanyagok esetében problémát okozhat az, hogy hulladékká válásukkor nehezen vagy egyáltalán nem bomlanak le, azaz a környezetet tartósan terhelhetik. A polisztirol esetében az a legfontosabb teendő, hogy a viszonylag hosszú, 50 éves használati periódus után se váljon végleg hulladékká. Az ehhez szükséges technológia rendelkezésre áll, ugyanis a feleslegessé vált polisztirol hab kb. 95%-ban újrahasznosítható. A felhasználás főbb irányai: újrapréselhető hőszigetelő anyaggá, fröccsöntött műanyagok alapanyaga lehet, illetve korrozív és mállékony anyagok fagyvédő bevonata állítható elő belőle.

Az AUSTROTHERM anyagok alkalmazása tehát sokféleképpen játszik közre a környezet védelmében. A felelősségteljes, divatos szóval környezettudatos mérnöki tevékenységgel, hatékony, de gazdaságos méretezéssel sokat tehetünk a légszennyezés, az energiapazarlás, a Föld ózonpajzsának további pusztulása ellen.