Passzívházak

Fokozott Austrotherm hőszigeteléssel

  • Különösen alacsony energiafogyasztás
  • Kellemes klíma télen-nyáron
  • Megtérülő befektetés
  • Értékes épület

 

A   passzívház  definíció szerűen „olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérséklet fenntartása megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül.”. Az épület egy lakott négyzetmétere évente csak 15 kWh fűtési energiát igényel. Ilyen alacsony értéket csak kimagasló jó hőszigeteléssel (pl. 25-40 cm vastag Austrotherm hőszigetelés) lehet elérni. Bár némileg szokatlan ez a vastagság, sem a gyártása, sem a kivitelezése nem okoz nehézséget a szakembereknek.
Mivel a passzívházaknál célunk az, hogy a lakásban keletkező hőenergiát minden eszközzel bent tartsuk, ezért csak különösen jól záró, alacsony hőátbocsátási tényezőjű ablakokat szabad beépíteni. A szabályozatlan légcserét, ami jelentősen növelni tudja a hőveszteséget, lehetőség szerint a minimálisra kell csökkenteni, és a friss levegőt hőcserélőn keresztül célszerű a lakásba bevezetni. A légtechnikai berendezéseknek még egy előnyös tulajdonsága van: a beépített szűrő segítségével por-, pollen és egyéb szennyeződésmentes levegőt kapunk, ami a légúti megbetegedésekben szenvedők számára különösen fontos lehet. A megfelelő légcsere gondoskodik a lakásban termelődő pára elvezetéséről is. A passzívházakban inkább a száraz levegő a gond, semmint a párafeldúsulás. A magas belső felületi hőmérséklet miatt nincs penészesedési veszély a jól záró nyílászárók ellenére sem.
Mivel az épületben nincsen hagyományos értelemben vett hőtermelő berendezés, a kicsi, de létező hőveszteséget valami másnak kell pótolni. Ezt az energiát nagyrészt a lakás használata során keletkező „hulladékhő” biztosítja. A lakásban működő rengeteg villamos berendezés (TV, számítógép, mosógép stb.), a hétköznapi tevékenység (fürdés, főzés) elegendő hőt szabadít fel, sőt, a lakók maguk is mint egy mobil, 36,5 oC-os fűtőtest gondoskodnak az otthon melegéről. Egy felnőtt személy óránként nyugalomban is 120 W hőenergiát ad le, ami ilyen csekély veszteségek esetén már nem elhanyagolandó tétel. Természetesen az is jó, ha besüt a nap az ablakon, és a hőenergiáját az épületszerkezetek képesek tárolni, mert a megfelelő tájolással – nem állandó, de jelentős – energiaforrást kapunk.
 

A passzívház előnyei:

  • A szabályozott légtechnika megfelelő hőmérsékletű, egészséges, tiszta, por- és pollenmentes friss levegőt juttat a lakás minden helyiségébe.
  • Függetlenné válik az energiaáraktól, a gázt be se kell vezetnie a telekre.
  • A körültekintő tervezés, a kiváló hőszigetelés és a szabályozott légcsere révén kizárt a penészesedés.
  • Elmarad a kazán, kémény kiépítésének és rendszeres karbantartásának a költsége.
  • Kevesebb üvegház hatású gáz kerül a levegőbe.
  • A felhasználandó anyagok szempontjából nincs megkötés, a tervező szabadon dönthet.

Passzívház követelmények:

  • Hőszigetelt, hőhídmentes épülethatároló szerkezetek Az üvegezett nyílászárókat kivéve minden épülethatároló szerkezet hőátbocsátási tényezője jobb legyen, mint 0,15 W/m2K, amit 25-30 cm vastag hőszigeteléssel lehet elérni. A hazai gyakorlatban a homlokzatok, lapostetők hőátbocsátási tényezője ennél valamivel alacsonyabb, 0,10 W/m2K szokott lenni. Az épület lehetőleg kompakt legyen, hogy minél kevesebb legyen a geometriai hőhíd.
  • Nyílászárók: az üvegezett nyílászárók legalább háromrétegű üvegezéssel készüljenek, és a hőátbocsátási tényezője (kerettel együtt) nem lehet 0,8 W/m2K-nél nagyobb.
  • Légtömörség: 50 Pa nyomáskülönbség mellett az ellenőrizetlen légcsere nem haladhatja meg a 0,6 1/h értéket.
  • Hővisszanyerés: a légtechnikai berendezésen keresztül távozó elhasznált, de meleg levegő energiáját legalább 80%-ban vissza kell nyerni.
  • A használati melegvíz előállítására célszerű megújuló energiaforrást alkalmazni.

Tervezés

Egy passzívház tervezése a szokásos tervezői munkánál összetettebb, és speciális ismereteket és szoros együttműködést követel az építész- és a gépész tervezőtől.

Passzívházat minden telekre lehet építeni, de előnyös, ha az épületet délre nagy üvegezett felületekkel lehet tájolni, hogy a téli szoláris nyereséget maximalizálni lehessen. Napsütéses időben lényegesen kevesebbet kell fűteni, mint felhős időjárás esetén, ez egy hagyományos épületben is érezhető. A passzívházaknál ez a plusz energia viszont nem csak kellemes, de elengedhetetlen is ahhoz, hogy tartani lehessen a megkövetelt maximális 15 kW/m2 év energiaigényt. Természetesen, a nyári túlmelegedés elkerülése érdekében a déli felületek árnyékolásáról is gondoskodni kell. Optimális esetben maga az épület vet árnyékot nyáron az üvegekre (kiugratott felső szint, eresz túlnyúlás), de többnyire nem lehet elhagyni a mobil árnyékoló szerkezeteket sem.

Az épület formájára nincs megkötés, de a követelmények könnyebben teljesíthetők egyszerű, kompakt épület esetén, mert így a  legkedvezőbb  a  felület/térfogat  arány,  és az ilyen  formák  rejtik  a  legkevesebb  geometriai  hőhidat. A hőhidak elkerülése a passzívházaknál alapvető cél, a nagyobb hőveszteségű csomópontokat csak jelentős többlet hőszigeteléssel, vagy a nyereség fokozásával lehet csak kiegyenlíteni.

A hőhídmentes kialakítást már az alapoknál el kell kezdeni. Gyakran alkalmaznak lemezalapot, ami alatt a hőszigetelést 20-30 cm vastag, a terhelés szerint kiválasztott Austrotherm Expert Fix vagy XPS anyagok biztosítják. Ha az épület alapja a fagyhatár fölött van, a hőszigetelést a falak külső határán túl mintegy 60 cm-el kell túlnyújtani („fagyvédő szoknya”). Alápincézett épületek esetében a pincét célszerű a termikus burokból kihagyni, és a födémet alulról szigetelni.

A külső teherhordó falaknál gyakran nagy teherbírású, de vékony falazóelemeket választanak. A hőszigetelő képessége nem lényeges, mert 25-35 cm vastag hőszigeteléssel mindenképpen kell számolni. Az ilyen falak vastagsága kisebb, ami költségtakarékos megoldás, és különösen előnyös ott, ahol a telek beépítési százaléka korlátozott. Annak érdekében, hogy a hőszigetelés a nyílászárókat a lehető legkisebb mértékben árnyékolja, célszerű keskenyebb szerkezetet kialakítani a fokozott szigetelőképességű Austrotherm GRAFIT REFLEX® lemezek segítségével. Az üvegezett szerkezeteknél az üvegezés rétegszáma és a hőátbocsátási tényező mellett meghatározó, hogy a ráeső napfény hány százalékát engedi be a belső térbe, hiszen ez részben pótolja az épület kicsi, de létező energiaveszteségét.

Mivel a passzívház nem rendelkezik a szokott értelembe vett hőtermelő berendezéssel, ezért az energiamérleg felállítása elengedhetetlen. Ezt a német Passivhaus Institut által kidolgozott, és magyarul is elérhető PHPP számítással lehet megtenni, ami igazolja, hogy az épületben létrejön a komfortzónának megfelelő légállapot, és teljesülnek a passzívház követelményei. Ez a számítás a passzívház minősítésének alapja.

A passzívházak ablakai kiváló légzárásúak, ezért a légcseréről mesterségesen kell gondoskodni. A hővisszanyerővel felszerelt légtechnika elengedhetetlen része a passzívháznak, és a hatásfoka alapvetően befolyásolja az épület energetikai mutatóit. Az ellenőrizetlen légcsere leszorítása érdekében az épületnek légtömörnek kell lennie, ezért cél- szerű a csőáttöréseket, elektromos szerelvényeket a szükséges mértékben minimalizálni, és kialakításukat gondosan meg kell tervezni.

Amennyiben minősített passzívház a cél, érdemes a minősítőkkel egyeztetni a tervet a későbbi nehézségek elkerülése érdekében.

Kivitelezés

Passzívházak kivitelezése átlagon felüli szakismeretet és technológiai fegyelmet követel. Fontos, hogy már a tervező által kiadott tervdokumentáció is magas minőségben készüljön el, és a hő- vagy légtechnikailag kritikus csomópontok körültekintően meg legyenek tervezve.

Az alap hőszigetelésénél – szemben a fordított tetőkkel – lehetséges két rétegben alkalmazni a hőszigetelést. A táblákat poliuretán ragasztóval össze is lehet ragasztani. Az Expert Fix vagy XPS hőszigetelő elemekből bennmaradó zsaluzatot is ki lehet alakítani, így az alap hőszigetelése és zsaluzása egy munkafázissal megoldható.

Mivel a homlokzati hőszigetelő lemezek akár 50 cm-es vastagságban is gyárthatók, nincs szükség kétrétegű szigetelésre. A homlokzati hőszigetelő lemezeket pontosan kell egymáshoz illeszteni. Ha 3 mm-nél nagyobb hézag marad a táblák között, azt poliuretán habbal kell kitölteni. Az üvegezett nyílászárókat, annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb legyen az energianyereségük, legalább a teherhordó fal külső síkjára, esetleg abból segédszerkezettel kiemelve a hőszigetelésben kell elhelyezni. A hőszigetelés vastagságához igazodó ablakkáva elemek a nyílászárók hőhídmentes és esztétikus beépítését teszik lehetővé.

A termikus burkot az épület födémszerkezetének hőszigetelésével tesszük teljessé. Legegyszerűbb eljárás az, amikor a födémre fektetjük a szükséges vastagságú hőszigetelést, és betonozással alakítjuk ki a járható felületet. Ha száraz, szerelhető hőszigeteléssel készül a födém, úgy a Padlap vagy AUSTROTHERM GO termék jelenti a megoldást. A hőhídmentes szerkezet létrehozása érdekében a tető síkjában elvégzett hőszigetelés lehetőleg a szarufák felett legyen (pl. Austrotherm Manzárd GRAFIT®). Az épület minden részén ügyelni kell a légtömörségre. Ez nem csak a kábelezésnél, de a nyílászárók beépítésénél is elsődleges fontosságú. Passzívház minősítéséhez elengedhetetlen a légtömörség meghatározás (Blower-door test).

Eredmény

A passzívháznak számos előnye van a kiemelkedő komfort és az igen alacsony energiafogyasztás mellett. Az ellenőrzött levegőforgalom és a meleg belső felületek lehetetlenné teszik a penész megtapadását, és a szűrőn keresztül érkező friss levegő sem tartalmaz allergén anyagokat.  Ezzel a levegő minősége – ami a légúti megbetegedésekben szenvedőknek különösen fontos – lényegesen tisztább, mint bármely más épületben.

 

Hazai tapasztalatok

Az, hogy egy ház a határolószerkezeteinek milyen hőtechnikai tulajdonságai mellett éri el a 15 kWh/m2 év energiaigényt, az függ a helyi klimatikus viszonyoktól is. Passzívházat építhetünk az Alpok tetején és Dubaiban is, de a kész épületekben eltérőek lesznek a hangsúlyok. A passzívház követelményeket németországi viszonyokra számították ki, ami jelentősen nem tér el a hazai adatoktól, de ma már Magyarországon is rendelkezésre állnak olyan helyi meteorológiai adatok, melyek alapján a konkrét építési helyszínre lehet optimalizálni az épület energiaigényét.  Ezzel el lehet kerülni a túlbiztosítást, így alacsonyabb beruházási költségeket jelent az építtetőnek.
Jelenleg a passivehouse-database.org 29 magyarországi passzívházat sorol fel, de a legnagyobbak hiányoznak belőle: a 100 lakásos passzívház és a Meséskert óvoda jelentős előrelépés a hazai passzívház építészetben.