A WWF Magyarország friss felmérésével idén arra világít rá, hogy a hazai kistelepülések jelentős részén még mindig rengetegen küzdenek az energiaszegénységgel, az energiaválság hatására ezzel párhuzamosan pedig egyre többen használnak szilárd tüzelőt, melynek következtében az előző, hat évvel ezelőtti kutatáshoz képest a légszennyezettség mértéke is nőtt. Ennek komplex kezelése elengedhetetlen és egyre sürgetőbb kérdés – mind a környezetünk, mind a lakosság érdekében.

Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy globálisan és hazánkban is megdöbbentően sok embert érint az energiaszegénység, melynek egyenes következménye többek között a levegőminőség romlása – becslések szerint Magyarországon évente 13 ezer ember idő előtti elhalálozását okozza a döntő részt fűtésből eredő magas szállópor-koncentráció.

Még nehezebb helyzetben a kistelepülések

Az idei energiaválság különösen nehéz helyzetbe hozta a hazai kistelepüléseket. A WWF Magyarország – megismételve 2017-es kutatását – kérdőíves felmérés keretében tárta fel az 5000 főnél kisebb önkormányzatok energiahatékonysági jellemzőit, a légszennyezettség és az energiaszegénység állapotát. Habár a középületek energiahatékonysági állapotában jelentős javulás történt 2017-hez képest, a legnagyobb megtakarítást eredményező mélyfelújítások elmaradtak, és hiába tett a települések szinte mindegyike valamilyen különleges lépést az energiaválság hatására, az önkormányzatok felének különösen nagy gondot jelentett az energiaszámlák kiegyenlítése. Ezzel párhuzamosan a válaszadó települések 70%-ánál tapasztalták azt, hogy megnőtt a lakossági fatüzelés, negyedüknél pedig a széntüzelés mértéke, így természetesen a légszennyezés is nőtt 2017-hez képest. Akkor még a települések tizede, most pedig már minden negyedik település jelezte, hogy súlyos problémát okoz a levegőminőség a fűtési szezonban. Az energiaszegénység mértéke is megdöbbentő: az önkormányzatok 35%-ánál tapasztalták, hogy a háztartások legalább fele küzd az energiaszegénység valamilyen formájával.

Komplex megoldás szükséges

A szervezet hamarosan egy részletesebb kiadványban publikálja a kérdőív eredményeit, a legfontosabb következtetéseket addig is ebben a blogcikkben összegezték, amely egy 10 pontos, szakpolitikai javaslatokból álló listát is tartalmaz. „A javaslatok közül az energiaválsággal összefüggő problémákat leghatékonyabban kezelő lépés egy épületenergia-hatékonysági program lenne. A jövő a jól megtervezett, mélyfelújítást célzó beruházásoké kell, hogy legyen” – fogalmazott Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője. Az ilyen felújítások legfontosabb elemeit demonstrálják azok a díjak, amelyet három, a kérdőívben részt vevő önkormányzat fog kapni: az Austrotherm Kft. szigetelőanyagot, a Cool4u Systems Kft. Gree hőszivattyút, a Wattmanager Kft. pedig energiahatékonysági intézkedési terv kidolgozását ajánlotta fel.